Különféle beszédzavarok mindenképpen megnehezíthetik a betegek életét. Ide tartoznak a magával a beszédkészülékkel kapcsolatos problémák (pl. a száj és a torok körüli izmok működésével), valamint a neurológiai vagy pszichiátriai betegségekkel kapcsolatos beszédzavarok.

A beszédzavarokjelentősen akadályozhatják a mindennapi működést. Igen, lehet élni beszéd nélkül is – elég példának hozni a jelnyelvet használókat. Itt azonban meg kell említenünk azokat az akadályokat, amelyekkel az ilyen emberek szembesülnek – elvégre ezt a szót a társadalom túlnyomó többsége használja.

A beszédzavarok gyakoriságára vonatkozó statisztikák egészen elképesztőek lehetnek. Ugyanis ha a legszigorúbb kritériumokat fogadjuk el, a statisztikák szerint csak… az emberek 5-10%-a beszél helyesen. Kiderült, hogy a megmaradt emberek különböző fokú beszédzavarral rendelkeznek - általában enyhe, sőt észrevehetetlen -.

Beszédzavarok: típusok

Különböző szakemberek gyakran eltérően vélekednek erről a témáról, ami valójában a beszédzavarok közé sorolható. Az ilyen problémák között megkülönböztethető többek között beszédfolyékonysági zavarok, beszédartikulációs zavarok és magával a hangkibocsátással kapcsolatos zavarok. Egyes tudósok ezeket a problémákat beszédzavarként kezelik, mások úgy vélik, hogy a hangkibocsátással kapcsolatos problémákat ki kell zárni a klasszikus beszédzavarok közül.

A folyékonyság egyik leggyakoribb zavara a dadogás. Az ezzel a jelenséggel küzdő betegek megismételhetik különböző szavak egyes szótagjait, de néha egész szavakat vagy akár nagyobb mondattöredékeket is. A dadogásra jellemző még a különböző szavak szokatlanul hosszabb kiejtése, valamint a hosszabb szünetek előfordulása az adott beteg egymást követő szavai között. A beszédzavarok másik leggyakoribb típusa:

  • dysarthria
  • mutizmus
  • lisp
  • beszéd apraxia
  • diszprozódia
  • alalia
  • diszlália
  • afonia
  • diszfónia
  • anarthria
  • beszédafázia
  • oligofázia
  • parafázia

Beszédzavarok: okai

A beszédzavarok okai erősen kiemelkednektöbb, mint e probléma fajtája. Ez annak köszönhető, hogy mind a veleszületett rendellenességek (például szájpadhasadék), mind az élet során átélt betegségek vagy pszichés problémák beszédzavarhoz vezethetnek. A beszédzavarok lehetséges okai közül a következőket különböztetjük meg:

  • mentális retardáció
  • a beszéddel kapcsolatos agyi struktúrák károsodása (pl. szélütés vagy a központi idegrendszer daganatának kialakulása következtében)
  • neurológiai állapotok (pl. amiotrófiás laterális szklerózis, Huntington-kór)
  • a beszéd kialakulásához kapcsolódó izmok (vagy az azokat ellátó idegek) károsodása
  • szájban, nyakban vagy torokban kialakuló rák
  • halláskárosodás
  • a gége betegségei (például a szerven belüli csomók megjelenésével, daganatok kialakulásával vagy a hang túlzott igénybevételéből eredő betegségek kialakulásával),
  • pszichológiai problémák (pl. a dadogás súlyos stresszhez vezethet, egyes beszédzavarok mentális zavarokhoz is társulhatnak, pl. skizofrénia, autizmus vagy demencia)

Beszédzavarok: komoly problémát jelentenek?

A beszédzavarok következményei főként attól függenek, hogy a betegben mikor jelentkeztek. Gyerekeknél a beszédveszteség aggodalomra ad okot – ez lehet az autizmus első tünete.

A látszattal ellentétben a dadogás gyakran nagy jelentőségű probléma. Azok az emberek, akik ezt a jelenséget tapasztalják, annyira zavarba eshetnek, hogy megpróbálhatják elkerülni a beszédet, amennyire csak lehetséges. Ez egyaránt vonatkozhat a nyilvános beszédre, de – a legszélsőségesebb helyzetekben – általában a másokkal való kommunikáció elkerülésére is. A dadogás nem csak komplexusokhoz vezethet – például a gyerekek áldozataivá válhatnak annak, hogy társaik kinevetnek rajtuk. Egy ilyen helyzet előfordulása viszont további problémákhoz vezethet, mint például depressziós vagy szorongásos zavarokhoz.

Általában a beszédzavarokat nem szabad alábecsülni. Példa erre a mutizmus, vagyis az az állapot, amikor a beteg nem beszél annak ellenére, hogy beszédkészüléke teljesen megfelelően működik. Például egy nagyon megterhelő esemény átélése mutizmushoz vezethet. Ennek a problémának a megjelenése egy gyermeknél azt jelezheti, hogy rendkívüli kár érte – az egyik legdrasztikusabb példa itt például a kiskorúak elleni szexuális zaklatás. Éppen ezért nem szabad félvállról venni a beszédzavarokat, és keresni kell azok okait

Beszédzavarok:kezelés

Ha meg lehet találni a beszédzavarok okát - ami lehet például hangkibocsátási zavarokkal küzdő személynél a hangredők polipjainak megjelenése -, akkor lehetőség van a beszéd oki kezelésének megvalósítására. rendellenességek

Egyéb esetekben - például amikor a gyermek artikulációs zavarokat vagy dadogást tapasztal - elsősorban logopédustól kell segítséget kérni. Az ilyen szakemberrel végzett terápia fárasztó és hosszan tartó lehet, de mindenképpen lehetővé teheti a várt eredményeket a páciens beszédének javítása terén. Néha – különösen, ha pszichológiai problémák beszédzavarhoz vezettek – hasznos lehet pszichológus vagy pszichoterapeuta felkeresése. Érdemes megemlíteni, hogy a logopédus nem olyan szakember, akit csak gyerekekkel lehet felkeresni. A logopédus segítsége hasznos lehet például a stroke utáni betegek számára is, akiknél a beszédrehabilitációnak köszönhetően - legalább részben - vissza lehet fordítani ennek a betegségnek a következményeit.

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Kategória:

Neurológia