A záródási szindróma teljes testi fogyatékossághoz vezet, miközben fenntartja a szellemi alkalmasságot. Ez egy olyan állapot, amelyben a test inert, és a beteg pontosan tudja, mi történik körülötte. Mik ennek az állapotnak az okai? A testbénulás a betegség egyetlen tünete? Hogyan kezelik az inbound szindrómában szenvedőket, és fel lehet-e gyógyulni belőle?

Zárócsapat – mi ez?

Closure-szindróma(bezárt szindróma vagyLIS ), egyébként pszeudo vagy könnyű kóma, ez ritka neurológiai rendellenesség , melynek lényege a test összes izmának teljes bénulása, kivéve azokat, amelyek a szemmozgást irányítják. A betegség minden korosztályt érint, de leggyakrabban középkorban jelentkezik, férfiaknál és nőknél hasonló gyakorisággal

A zárózenekarról akkor kezdtek hangosabban beszélni, amikor megjelent a Pillangó és Öltöny című film, amely az azonos című könyv adaptációja. Főszereplője az ELLE magazin francia kiadásának szerkesztője, Jean-Dominique Bauby, aki egy 1995-ös súlyos agyvérzés óta zárkózottsági szindrómával él. 1997-ben h alt meg.

Zárás szindróma - okok

A záródási szindróma okaaz agytörzs károsodása, különösen a híd kétoldali ventrális részének károsodása. Itt jutnak el a jelek az agyból az idegekbe, hogy aktiválják a mozgást (kivéve a szem függőleges mozgását) és a beszédet.

Az agytörzsi sérülések leggyakoribb okai a stroke (vérzéses vagy ischaemiás) és a poll és a nyaki gerinc felső részének mechanikai sérülései (ide tartoznak a túlzottan invazív nyaki gerinc beavatkozások is).

A csapat leállásának további okai:

  • hídvérzés
  • hídtályog
  • agytörzsi rák
  • szív- és érrendszeri betegségek (főleg előrehaladott atheroscleroticus elváltozások)
  • kábítószer-túladagolás
  • reakció a vakcinára
  • hosszú távú hipoglikémia

Zárás szindróma – tünetek

Klasszikus záródási szindrómában

szenvedő személy a vázizmok kiterjedt bénulása miatt állandóan mozdulatlan marad

Tekintettel azonban arra, hogy a gondolkodási vagy társulási képesség nem sérül (az agy magasabb struktúrái teljes mértékben működőképesek maradnak), a betegvilágos és teljesen tudatában van (hall, szagol, szagol és tapint). A vele való kommunikáció azonban csak szemmozgással vagy pislogással lehetséges. A hangszalagok feszülése miatti légzési koordináció miatt nem lehet hangokat kiadni (a páciens önállóan lélegzik az endotracheális csövön keresztül).

Az orvosok megkülönböztetik a záródási szindróma nem teljes változatait is, ahol a páciensnek a szemhéjon és a szemgolyón kívül az akaratlagos mozgás maradványai vannak.

A harmadik változat a Total Closure Syndrome, amelyben a betegek teljesen mozdulatlanok (beleértve a szemgolyókat és a szemhéjakat is)

Zárás szindróma - diagnózis

Tekintettel arra, hogy a zárt állapotot nehéz megkülönböztetnia vegetatív állapottól , agytomográfiát, angiográfiát és mágneses rezonancia képalkotást végeznek. Csak a neurológiai elváltozások részletes képe alapján diagnosztizálható a záródási szindróma

Zárás szindróma - kezelés

A betegség tüneteinek megjelenésének első napjaiban a legfontosabb a megfelelő kommunikációs kód meghatározásán dolgozni. A kommunikáció leggyakrabban alkalmazott módja az ábécé rendszer: a páciens egyeztetett szemmozdulattal jelzi a kiválasztott betűt

Érdemes tudni, hogy a bezártság szindrómából csak néhány embernek sikerült "kiszabadulnia" - sajnos az oki kezelés és a neuromuszkuláris funkció helyreállítása lehetetlen.

24 órás gondozás is szükséges, beleértve táplálék adása csövön keresztül közvetlenül a gyomorba (nyelési zavarok miatt), speciális szemcseppek beadása a kötőhártya-gyulladás megelőzésére és egyéb gyógyszerek. Fontos az is, hogy a pácienst mozgósítsuk széles körben értelmezett mentális tevékenység végzésére (a meglévő korlátok ellenére).

Zárás szindróma - prognózis

A lefolyás és a prognózis eltérő attól függően, hogy milyen szövődmények fordulnak elő a bezáródási szindróma során. Ezek lehetnek például: haemorrhagiás duodenitis, magas vérnyomás, láz, leukocitózis, hyperplasia, változások a vérszérum lipidprofiljában vagy légzési rendellenességek

Kategória:

Neurológia