A cisztás fibrózis egy genetikai betegség, amely leggyakrabban a légzőrendszerrel kapcsolatos – a tüdőfunkció rendellenességeit a betegek 90 százalékánál figyelik meg. De a cisztás fibrózis az emésztőrendszerre és a reproduktív rendszerre is hatással van, így a cisztás fibrózis tünetei nagyon változatosak és nem meggyőzőek. Mi a cisztás fibrózis, hogyan diagnosztizálják és milyen kezelési lehetőségek vannak?

A cisztás fibrózis(cisztás fibrózis, latinmucoviscidosis , cisztás fibrózis, CF, mucoviscoidosis, mucoviscidosis) genetikailag gyógyíthatatlan betegség . A kloridcsatorna gén mutációja okozza, amely számos szervet alkotó sejtek membránjában található. Ez a hiba megváltoztatja a sejtek által termelt váladék összetételét.

A cisztás fibrózis tünetei főként azokat a rendszereket érintik, amelyekben folyamatosan nyálkás váladék képződik, azaz:

  • légzőrendszer
  • emésztőrendszer
  • reproduktív rendszer

A betegség lefolyása progresszív, és a legsúlyosabb szövődmények általában a tüdőt érintik

Sajnos még nincs teljesen hatékony oki kezelés a cisztás fibrózisra, de az új terápiák kutatása világszerte folyik.

Cisztás fibrózis: okai

A cisztás fibrózist a CFTR fehérje genetikai hibája okozza, amely kloridcsatornát képez a plazmamembránban. Ennek a csatornának az a szerepe, hogy lehetővé tegye a kloridionok átjutását a membránon. A nyálkatermelő sejtekben ezeknek az ionoknak a sejten kívülre történő kilökődése a vízmolekulákat magával vonzza. Ennek eredményeként a nyálka vékonyabbá és kevésbé ragadóssá válik.

Cisztás fibrózisban a nyálka összetétele megzavarodik, konzisztenciája sűrű és ragadós, ami a kivezető csatornák eltömődéséhez vezet. Ez a patológia a hörgők falában és más szervekben (hasnyálmirigy, máj, emésztőrendszer, nemi szervek) található mirigysejteket egyaránt érinti.

A verejtékmirigyek sejtjeiben a megváltozott csatorna megakadályozza a kloridionok visszavételét a sejtekbe. Ez az izzadságban lévő klorid mennyiségének jelentős növekedését eredményezi. Koncentrációjuk meghatározása az alapja az ún a verejtékezési teszt, amely a cisztás fibrózis gyanúja esetén végzett vizsgálatok egyike.

Cisztás fibrózis:genetikai alap

A cisztás fibrózis az európai populációban körülbelül 1/2500 születés gyakoriságával fordul elő.

Ennek a betegségnek az öröklődése autoszomális recesszív. Ez azt jelenti, hogy a fiúk és a lányok is megbetegedhetnek.

A betegség akkor nyilvánul meg, ha a kloridcsatornát kódoló gén mindkét alléljában (variánsában) mutáció történik.

Ha csak az egyik variáns mutált, akkor a személy a mutáció egészséges hordozója

A betegség kialakulásának kockázata két egészséges hordozó szülő gyermekénél 1:4.

A cisztás fibrózisért felelős kloridcsatorna génben számos különböző mutáció található. A génhiba típusától függően a betegség különböző súlyosságú formákat ölt.

Cisztás fibrózis: tünetek és lefolyás

  • Cisztás fibrózis és a légzőrendszer

A légzőrendszer működésében fellépő rendellenességek a cisztás fibrózisban szenvedő betegek több mint 90%-át érintik, és egyben a betegség legsúlyosabb szövődményeihez is vezetnek.

A betegek krónikus köhögésben, progresszív dyspnoében és csökkent testmozgástűrésben szenvednek.

Vastag és ragadós nyálka marad a légutakban, és blokkolja lumenüket, korlátozva az immunsejtek és a gyógyszerek behatolását.

Az ilyen körülmények kedveznek a baktériumok szaporodásának és a fertőzések kialakulásának

A visszatérő tüdőgyulladást és hörghurutot gyakran aPseudomonas aeruginosanemzetségbe tartozó baktériumok okozzák, amelyek nagyon ellenállóak az antibiotikumokkal szemben

A cisztás fibrózis gyakran polipokkal és krónikus gyulladással jár az orrüregben és az orrmelléküregekben. Jellemzően gennyes orrfolyás, láz és jellegzetes fejfájás

A légutak krónikus gyulladása falaik fokozatos gyengüléséhez és tönkremeneteléhez vezet, ami a lumenük fokozatos kiszélesedéséhez (bronchiectasis) és tüdőfibrózishoz vezet.

A növekvő tüdőellenállás hipertrófiát és a jobb kamra túlterhelését okozza, amelyet cor pulmonale néven ismerünk.

A krónikus hipoxia összetevői az ún bot ujjak. A tüdőkárosodás utolsó szakasza az előrehaladott légzési elégtelenség.

  • Cisztás fibrózis és az emésztőrendszer

Az emésztőrendszer cisztás fibrózisának tünetei mind a parenchymalis szerveket (hasnyálmirigy, máj), mind az emésztőrendszer lumenét (bél) érintik

A cisztás fibrózis legkorábbi tünete lehet az elhúzódó sárgaság és a késleltetett mekónium felszabadulás az újszülöttnél. Dugulásvastag meconiumon keresztül a belek újszülöttkori meconiumelzáródást okozhatnak.

Idős betegek kemény széklet által okozott bélelzáródását disztális bélelzáródásos szindrómának (DIOS) nevezik.

A tünetek közé tartozik a székletvisszatartás, a hányás és a hasi fájdalom, valamint a folyadékszintek jellegzetes mintázata a hasüregi röntgenfelvételen.

A hasnyálmirigy csatornáinak vastag nyálkahártyával való blokkolása megfogja az emésztőenzimeket, amelyek fokozatosan elpusztítják a hasnyálmirigy szövetét, és visszatérő gyulladáshoz vezetnek. A hasnyálmirigy enzimei nem érik el célhelyüket (vékonybél) és nem tudják megfelelően ellátni funkcióikat. Ez emésztési zavarokat, valamint a zsírok és szénhidrátok felszívódását okozza.

A táplálkozási hiányosságok lassítják a gyermek növekedését és fejlődését

A fehérje felszívódásának csökkentése általános ödémához vezethet

A zsírfelszívódás hiánya megakadályozza az oldható zsírok - A-vitamin, D-vitamin, E-vitamin és K-vitamin - felszívódását.

Az emésztetlen zsírok okozzák az ún zsíros széklet – zsíros állagú és kellemetlen szagú.

A hasnyálmirigy fokozatos pusztulása endokrin elégtelenséghez és csökkent inzulintermeléshez vezethet.

Ezen rendellenességek következménye a másodlagos cukorbetegség. Becslések szerint a CF-betegek körülbelül 30%-ánál alakul ki cukorbetegség 30 éves kora előtt.

Az epeelválasztás és -összetétel zavarai epekőbetegség kialakulásához vezetnek. A krónikus cholestasis másodlagos májkárosodást okoz, és ún biliáris cirrhosis

Az epe áramlásának blokkolása súlyosbítja a felszívódási zavar tüneteit

A belekben visszamaradt vastag nyálka kellemetlen gyomorfájdalmat okoz. Akárcsak a légutakban, ez a nyálka a baktériumok táptalaja lesz.

A vékonybél túlzott kolonizációját bakteriális túlszaporodási szindrómának (SIBO-szindrómának) nevezik.

  • Cisztás fibrózis és egyéb szervek

A megnövekedett nyák sűrűsége a női nemi szervekben termékenységi problémákhoz vezethet. A teljes meddőség azonban gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket.

A férfiaknál a cisztás fibrózist kísérő reproduktív rendszer tipikus betegsége a vas deferens veleszületett aplasiája (az oktatás hiánya). Még akkor is, ha a vas deferens jól fejlett, más szervekhez hasonlóan eltömítheti őket vastag nyálka. Gyakran a spermiumok számának és/vagy motilitásának csökkenése is megfigyelhetősperma

A verejtékezéssel járó túlzott sóveszteség elektrolitzavarokhoz vezet, ami változásokat okoz a különböző szervek működésében - izomgyengeséget, szívritmuszavarokat, alacsonyabb vérnyomást

A cisztás fibrózisban szenvedő gyermekek különösen hajlamosak a kiszáradásra

Egyes betegeknél a K-vitamin csökkent bélrendszeri felszívódásával összefüggő véralvadási zavarok figyelhetők meg, amelyek súlyosbodását okozhatja a májműködés károsodása is, amelyben a plazma koagulációs faktorok szintézise zajlik.

Csontritkulás alakulhat ki hasonló mechanizmus révén, amelyet a D-vitamin felszívódási zavara okoz.

Cisztás fibrózis: diagnózis és ellenőrzés

  • Újszülött cisztás fibrózis szűrése

2009 júniusa óta Lengyelországban minden újszülött részt vesz az Egészségügyi Minisztérium által finanszírozott cisztás fibrózis szűrőprogramban.

Lehetővé teszik a betegség felismerését az első tünetek megjelenése előtt. A teszt abból áll, hogy egy újszülött sarkából vért veszünk egy speciális selyempapírra, majd laboratóriumi elemzésnek vetjük alá.

Az analízis eredménye a normál tartományon belül lehet - ekkor a teszt befejeződött - vagy attól jelentősen eltérhet

Ilyen esetben a szülők tájékoztatást kapnak a szakrendelőben történő további diagnosztika és kezelés szükségességéről

Ha a vérvizsgálat eredménye a normál és a patológia határvonalán van, egy második vérmintát vesznek. Az újraelemzés lehetővé teszi a betegség nagy valószínűségének megerősítését vagy kizárását.

  • Cisztás fibrózis genetikai vizsgálata

A kóros szűrési eredményekkel, a cisztás fibrózis klinikai tüneteivel vagy a családban előforduló betegséggel rendelkező gyermeket genetikai vizsgálatnak kell alávetni.

A CFTR fehérjét kódoló génen belüli mutációk kereséséből áll. A jelenleg rendelkezésre álló tesztek a leggyakoribb mutációk körülbelül 500 kimutatását teszik lehetővé (a több mint 1900 ismert mutációból).

Ritka mutációjú betegeknél előfordulhat, hogy a genetikai teszt a betegség jelenléte ellenére is negatív lesz.

  • Izzadásteszt

Az izzadásteszt egy viszonylag egyszerű teszt, amely a verejtékben lévő kloridionok koncentrációját méri. A betegnek gyógyszert (pilokarpint) adnak, hogy fokozzák a verejtékmirigyek verejtékválasztását.

Pozitív teszteredmény 60 mmol/l feletti kloridion-koncentráció két független mérés során.

Eredménya nem diagnosztikai vizsgálat 30-60 mmol/l koncentráción belüli koncentráció - ebben az esetben a beteget ellenőrző genetikai vizsgálatra kell utalni.

A 30 mmol/l alatti kloridkoncentráció negatív eredmény - további vizsgálatokat csak a cisztás fibrózisra jellemző tünetek esetén végeznek

A verejtékezési teszt eredménye álpozitív lehet hormonális rendellenességben (pajzsmirigy alulműködés, mellékvese-elégtelenség), étkezési zavarban vagy egyéb anyagcsere-betegségben szenvedő betegeknél

Ilyen esetekben fontos az összes klinikai tünet gondos elemzése és további vizsgálatok elvégzése

  • Prenatális diagnózis cisztás fibrózisban

Azok, akik gyermeket terveznek, alávehetik a CFTR génszekvencia genetikai vizsgálatát, felmérve gyermekeik megbetegedésének kockázatát. Különösen akkor kell őket figyelembe venni, ha családtagjaik cisztás fibrózisában szenvednek.

A terhesség alatti diagnosztikai lehetőségek közé tartozik a chorionboholy-mintavétel (a méhlepény töredékeinek gyűjtése) vagy a magzatvíz mintavétele (amniocentézis). Ezek invazív módszerek, ezért a végrehajtásukra vonatkozó döntés megköveteli a lehetséges szövődmények kockázatának ismeretét

Aszisztált reprodukciós technikával (in vitro) lezajlott terhesség esetén lehetőség van preimplantációs diagnosztikára. Ez abból áll, hogy a CFTR gén mutációját tesztelik reproduktív sejtekben a megtermékenyítés előtt, vagy tesztelik az embriót a méhbe történő beültetés előtt.

Cisztás fibrózis: monitorozás

A cisztás fibrózisban szenvedő betegeknek rendszeres ellenőrzéseken kell részt venniük, hogy felmérjék a betegség előrehaladásának mértékét és a lehetséges szövődmények előfordulását.

Általában mellkasi képalkotást (mellkasröntgen vagy számítógépes tomográfia), valamint tüdőfunkciós vizsgálatokat (spirometriát) végeznek

A pulzoximetria egy kiegészítő vizsgálat a páciens légzési hatékonyságának felmérésére.

Köpetet is össze kell gyűjteni mikrobiológiai vizsgálat céljából minden utóellenőrző látogatáskor. A légúti traktusban megtelepedő mikroorganizmusok típusa a kulcsfontosságú tényező az antibiotikum terápia kiválasztásában

A hasi szerveket (máj, hasnyálmirigy, lép) ultrahanggal értékeljük. Ezen túlmenően e szervek működési zavaraira utaló laboratóriumi markerek – a májenzimek és a hasnyálmirigy enzimek – koncentrációját is monitorozzák.

A zsírok emésztési zavarának jele a székletben való koncentrációjuk növekedése

A cukorbetegség korai felismerését lehetővé tevő tesztek (koncentrációÉhgyomri vércukor és orális glükóz tolerancia teszt (OGTT). Nagyon fontos a tápláltsági állapot folyamatos figyelemmel kísérése

Cisztás fibrózis: kezelés

A cisztás fibrózis oki kezelését a mai napig nem találták fel. Az eddig alkalmazott terápiás módszerek a betegség hatásainak enyhítésére, a betegek túlélési idejének meghosszabbítására és életminőségük javítására irányultak

Most nagy reményeket fűznek a modern gyógyszerek egy csoportjához, amelyek közvetlenül befolyásolják a cisztás fibrózis hátterében álló CFTR fehérje hibáját.

Továbbra is nagyon fontos mind a gyógyszeres terápia, mind a fizioterápia, a diéta és a pszichoterápia különböző formáinak egyidejű alkalmazása

  • Cisztás fibrózis gyógyszeres kezelése

A cisztás fibrózis kezelésében a következő gyógyszercsoportokat alkalmazzák:

  • nyálkahígító szerek (ún. mukolitikumok) aeroszolok formájában, mint például a dornáz alfa és a vízmolekulákat vonzó hiperozmotikus anyagok (hipertóniás NaCl, mannit)
  • antibiotikumok, profilaktikusan és krónikus fertőzések és a betegség súlyosbodása esetén egyaránt használatosak. A visszatérő légúti fertőzések kezelése az egyik legnagyobb terápiás kihívás.
    Az antibiotikumokat inhalálással (tobramicin, kolisztin) és orálisan (azitromicin, ciprofloxacin) is alkalmazzák.
    Különösen fontos probléma a hosszan tartó baktériumfertőzések kezelésePseudomonas aeruginosa . A betegség krónikus jellege kedvez a többszörösen rezisztens baktériumtörzsek kialakulásának
  • hörgőtágítók (különösen az inhalációs antibiotikumok belélegzése előtt)
  • nem szteroid gyulladásgátló szerek és/vagy glükokortikoszteroidok a tüdőgyulladás csökkentésére
  • hasnyálmirigy enzimek (lipáz) és zsírban oldódó vitaminok (A, D, E és K) helyettesítői
  • biszfoszfonátok a csontritkulás kezelésében

Ha cukorbetegségben szenved, inzulint kell beadnia

  • Új cisztás fibrózis elleni gyógyszerek

A cisztás fibrózis kezelésében alkalmazott új gyógyszerek csoportjába az ún. CFTR fehérje modulátorok: Lumacaftor, amely növeli a CFTR fehérjék mennyiségét a sejtmembránban, és Ivacaftor, amely fokozza hatásukat.

Mindkét gyógyszer csak a CFTR gén bizonyos mutációiban szenvedő betegeknél alkalmazható, mivel csak néhányuk reagál az ilyen típusú terápiára. Ezek a gyógyszerek kombinált terápiában használhatók.

Jelentős hátránya ezeknek a készítményeknek az igen magas ára.

Folyamatban vannak a klinikai vizsgálatok, amelyek értékelik e gyógyszercsoport hatékonyságát és lehetőségétalkalmazása a cisztás fibrózis célzott terápiájában.

Az eddig rendelkezésre álló eredmények a betegek klinikai állapotának és túlélési arányának javulását jelzik

  • A cisztás fibrózis nem gyógyszeres kezelése

A gyógyszeres terápia mellett a további kezelési módszerek is rendkívül fontos szerepet játszanak. Ezek a következők:

  • légzésrehabilitáció, azaz különféle fizioterápiás technikák (masszírozás, tapogatózás, vibráció), a légutakban visszamaradt nyálka kiürülésének támogatása. A váladék szisztematikus eltávolítása megkönnyíti a légzést, csökkenti a gyulladást és megtisztítja a légutakat a bennük lerakódott baktériumoktól
  • fizikai aktivitás, minden betegnek ajánlott, kivéve a legsúlyosabb eseteket
  • légzőgyakorlatok, mint például a speciális szájrészbe fújás, mozgósítják a váladékot és erősítik a légutakat
  • mechanikus támogatás az alvás közbeni légzéshez (nem invazív lélegeztetés), megelőzve a vér oxigénkoncentrációjának éjszakai csökkenését
  • oxigénterápia légzési elégtelenség esetén
  • megelőző védőoltások, beleértve az éves influenzavírus elleni védőoltást
  • Aszisztált reprodukciós technikák termékenységi rendellenességben szenvedő betegeknél

A cisztás fibrózisban szenvedőknek pszichológiai támogatást is kell nyújtani

  • Diéta cisztás fibrózisban

A cisztás fibrózisban szenvedő betegek táplálkozási kezelésének célja az alultápláltság megelőzése megfelelő kalória-utánpótlás biztosításával (a normál napi energiaszükséglet 120-150%-a)

Az étrendnek magas fehérjében és zsírban kell lennie.

Gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű nátriumról, amely folyamatosan túlzott mennyiségben veszít az izzadsággal

Fontos a vitamin (A, D, E, K) és ásványi anyagok (cink, szelén) hiánypótlása és a hasnyálmirigy enzimkészítmények utánpótlása

A megfelelő hidratálás és a rostban gazdag ételek fogyasztása segít megelőzni a székrekedést

Rendkívüli alultápláltság esetén fontolja meg az enterális vagy parenterális táplálás bevezetését.

  • Cisztás fibrózis műtét

A sebészeti kezelés a betegség kialakulásának legsúlyosabb, legbonyolultabb szakaszaira van fenntartva

Az előrehaladott légzési elégtelenség, amely nem kezelhető standard módszerekkel, tüdőtranszplantáció indikációja

Egyéb tüdőműtétek is szükségesek lehetnek, mint például lobectomia súlyos, bonyolult fertőzések vagya hörgő artériák embolizálása nagymértékű vérzés esetén

Az előrehaladott cirrhosis a májátültetés indikációja lehet.

  • A CF-terápia jövője

Folyamatban van a cisztás fibrózis kezelésében alkalmazható új gyógyszercsoportok kutatása. Anyagot keres:

  • alternatív klorid csatornák aktiválása (pl. UTP analógok)
  • nátriumcsatornák blokkolása (pl. amilorid)
  • hatékonyan csökkenti a tüdőgyulladást
  • harc a többszörösen gyógyszerrezisztens baktériumtörzsek ellen

A cisztás fibrózisban szenvedő betegek reménye a génterápiával kapcsolatos, világszerte folyó kutatásokban rejlik, amelyek abból állnak, hogy a sérült CFTR gént a megfelelő változatra cserélik.

Adenovírusok vagy liposzómák (foszfolipid vezikulák) szolgálnak a gén hordozójaként, amelyek a sejtekbe való bejutást követően a megfelelő DNS-t juttatják be azokba

A kísérletek eddigi eredményei még nem mutatták be a hatékonyságát, lehetővé téve ennek a módszernek a bevezetését a standard kezelési rendekbe

A cisztás fibrózis hatásait javító kezelések keresése még mindig folyamatban van, beleértve az új táplálék-kiegészítőket is. A probiotikumokkal, vitaminokkal és kiválasztott aminosavakkal történő kiegészítés hatékonyságát tesztelik.

A molekuláris biológiai technikák fejlődése lehetővé teszi a terápiás célok eltolását a tisztán tüneti kezelésről a precíz és egyénre szabott terápia módszereinek felkutatására

Fontos
  • Cisztás fibrózis Kezelési Klinika, Anya és Gyermek Intézete, 01-211 Varsó, Kasprzaka 17A o., Lipcsei épület, földszint, gab. 25, telefon: 22 32 77 231, 22 32 77 371
  • Cisztás Fibrózis Küzdelem Lengyel Társasága
    p. Prof. Jana Rudnika 3B, 34-700 Rabka Zdrój, telefon: 18/267 60 60 331-es mellék; 342, telefon/fax: 18/267 60 60 mellék 349, ingyenes segélyvonal: 0 800 111 169
  • MATIO Alapítvány
    30-507 Kraków, Celna 6. o., 12 292 31 80 telefonszám
A szerzőrőlKrzysztof BialaziteA krakkói Collegium Medicum orvostanhallgatója, aki lassan belép az orvosi munka állandó kihívásainak világába. Különösen érdekli a nőgyógyászat és a szülészet, a gyermekgyógyászat és az életmódgyógyászat. Az idegen nyelvek, az utazás és a hegyi túrázás szerelmese.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Kategória:

Genetikai betegségek