ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: Dominika Wilk

A krónikus betegségekből eredő vérszegénység a második leggyakoribb oka a szervezet hemoglobin- és vasszintjének csökkenésének, ami gyulladásos vérszegénységhez vezet. Így ennek nem mindig lehet az oka a vashiányos vérszegénység. Nézze meg, hogyan diagnosztizálhatja megfelelően ezt a típusú betegséget és hogyan kell kezelni.

Ovérszegénység krónikus betegségekbenakkor mondjuk, ha a szervezet vashiánya nem az emésztőrendszeri felszívódási zavar vagy az étrendből adódó hiányosságok következménye, hanem ha van kiegyensúlyozatlanság a vas szervezetből történő visszanyerésének folyamatában a betegségek következtében. A krónikus betegség következtében fellépő vérszegénység a szervezetben folyamatosan fennálló gyulladás következménye, és bár a szervezetben elegendő mennyiségű vas is beszerezhető, például hemoglobin előállításához, a szervezet nem tudja felhasználni.

Mi a vérszegénység krónikus betegségben?

Ahhoz, hogy megértse, hogyan alakul ki a vérszegénység egy krónikus betegség következtében, először meg kell értenie, hogyan jut szervezete vashoz. Ellentétben a látszattal, az étrenddel beszerzett vas mennyisége csak töredéke annak az elemnek a mennyiségének, amelyet a szervezetnek elő kell állítania, többek között hemoglobin, amely az eritrociták (az oxigént szállító vörösvérsejtek) részét képezi, vagy a pajzsmirigyhormonok jódozása, számos enzim és fehérje termelődése.

Figyelembe véve, hogyaz ember az élelmiszerrel elfogyasztott vas 5-10%-át szívja fel(az átlagos bevitel napi 10-15 mg), becsülhető, hogy ez kevesebb több 1 mg, ezerszer nagyobb igény mellett ( csak vörösvérsejtek termeléséhez ebből az elemből 2500 mg szükséges ).

Honnan veszi tehát a szervezet a szükséges mennyiségű vasat? A visszanyerési folyamat során szerzi meg őket, például a haldokló eritrocitákból. Ezeket a vörösvértesteket a makrofágok felszívják és ott lebontják, pl. hem és biliverdin esetében

A Hem vasionokká alakul, és egy hosszú szállítási folyamat során, amelyben egy fehérje (transzferrin) vesz részt, eljut a csontvelőbe, ahol új vörösvértestek képződnek.

Előállításukra és érlelésérevasra van szükség, ezért ennek az elemnek a szállítása és visszanyerése esetén vérszegénység léphet fel (ez történik a krónikus betegségekből eredő vérszegénységben).

Krónikus betegségek okozta vérszegénység okai

A fő akadálya annak, hogy a szervezetből vas kerüljön be krónikus betegségekben, a hepcidin nevű fehérje, amely blokkolja a makrofágokat a vas kivonásában, és gátolja a vas felszívódását a bélből. A gyulladásban megjelenő pro-inflammatorikus citokinek hatására megnő a hepcidin koncentrációja

Ez hatékonyan blokkolja a vas táplálékból történő beszerzésének lehetőségét, valamint megakadályozza a vas felvételét a szövetekből. A hepcidin például azt okozza, hogy a makrofágok nem tudnak lemondani a vasról, amelyet a vörösvértestek lebontása során nyertek.

A krónikus betegség okozta vérszegénység másik oka az eritropoetin, a vesében termelődő hormon csökkent termelődése, amely serkenti a csontvelőt vörösvérsejtek termelésére.

Ez a gyulladásos citokinek hatásának köszönhető, amelyek gátolhatják az eritropoetin termelődését a vesékben, vagy kevésbé érzékennyé tehetik a szervezetet rá. Ha kevesebb az eritropoetin, a termelődő vörösvértestek mennyisége automatikusan csökken. Ugyanez fog megtörténni a hormonra való érzéketlensége miatt is.

A gyulladás a csontvelőben termelődő vörösvértestek rövidebb élettartamát is okozhatja. A makrofágok is gyorsabban fogják be őket, amelyek azonban a fent említett hepcidin hatása miatt nem tudják felszabadítani a belőlük nyert vasat

A vérszegénység másik oka, különösen rák esetén, a csontvelősejtek beszivárgása. Ez kiszorítja a normál csontvelő-szöveteket, és egyúttal csökkenti a vörösvértestek termelődését. Ezenkívül a csontvelő üregének mikroorganizmusok általi fertőzése egészséges csontvelősejtek hiányát eredményezheti.

Krónikus betegségek vérszegénysége (különösen, ha gyulladásos bélbetegségekről van szó, mint a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás) a gyomor-bél traktus rejtett vérzéséből is fakadhat. Ezután a megnövekedett vérmennyiség elvesztése következtében vérszegénység léphet fel.

Vérszegénységet okozó betegségek krónikus betegségekben

A krónikus betegségekben előforduló vérszegénység kíséri azokat az állapotokat, amelyek gyulladást okoznak az emberi szervezetben. Így lehetnek:

  • vírusos betegségek (gyermekeknél még egy közönséges vírusfertőzés is vérszegénységhez vezethet),
  • bakteriális betegségek, pl. tuberkulózis,
  • parazita betegségek,
  • gombás betegségek,
  • autoimmun betegségek,
  • kötőszöveti betegségek, pl. RA,
  • krónikus vesebetegség,
  • rák.

Krónikus betegségek következtében fellépő vérszegénység tünetei

A krónikus betegség következtében fellépő vérszegénység tünetei ugyanazok, mint bármely más típusú vérszegénység esetében. Főleg a következőkben nyilvánulnak meg:

  • gyengülés,
  • sápadt bőr és nyálkahártya,
  • fáradtság,
  • koncentrációs zavarok,
  • fejfájás.

Emellett természetesen az alapbetegség előfordulásával kapcsolatos tünetek is kísérik

Hogyan diagnosztizálható a vérszegénység krónikus betegségekben?

Ahhoz, hogy a krónikus betegségekben előforduló vérszegénységet a második leggyakoribb vérszegénységtől – a vashiányos vérszegénységtől – meg lehessen különböztetni, egy sor vizsgálatot kell végezni annak megállapítására, hogy mi a fő oka a beteg gyengeségének és rossz közérzetének. Javasolt laboratóriumi vizsgálatok:

  • morfológia kenettel,
  • vas,
  • ferritin,
  • transferryna,
  • hepcidin,
  • CRP,
  • OB,
  • sTfR

A vashiányos vérszegénység és a krónikus betegségekből eredő vérszegénység csökkenti a vasszintet. Különböznek azonban a ferritin – vasraktár – szintjében: a vashiányos vérszegénység csökken, krónikus betegségekben pedig fokozódik.

A ferritin magas aránya a krónikus betegségekben annak a ténynek köszönhető, hogy ez is egy akut fázisú fehérje, amely gyulladás esetén megnövekszik. Ezért vashiányos vérszegénységben a CRP-t is vizsgálják, ami szintén akut fázisú fehérje.

Ha ez az index vagy ESR emelkedett, akkor megerősítjük, hogy a szervezet gyulladással küzd. A transzferrin, amely a gyulladás negatív fehérje és egyben vastranszporter, viszont csökkenti a krónikus betegségekben (hasonlóan a vashiányból eredő vérszegénységhez)

Az oldható transzferrin receptor (sTfR) szintje a krónikus betegségben szenvedő vérszegénységben normális lesz, míg a vashiányos vérszegénység csökken. Egy fehérje (hepcidin), amely blokkolja a vasraktárak felszabadulását, krónikus betegségekben a normál fölé emelkedik, míg vashiányos vérszegénységben a normál szinten marad.

1. táblázat. Vérkép paraméterek és vasanyagcsere indexek összehasonlítása krónikus betegségek és vashiányos vérszegénység esetén

Névleges paraméterekBetegségszegénységkrónikusVashiányos vérszegénység
Hemoglobinkoncentrációleggyakrabban>8g / dl lehet<8g/dl
MCV (átlagos vörösvérsejt-térfogat) / MCH (átlagos vér hemoglobin tömege)normál vagy kissé csökkentettcsökkentett
Vaskoncentrációcsökkentettcsökkentett
Transferrin telítettségcsökkentettcsökkentett
Ferritin koncentrációnormál vagy emeltcsökkentett
Oldható transzferrin receptor (sTfR) koncentrációjanormábanemelt
Hepcidin koncentrációemeltcsökkentett
Hemoglobintartalom a retikulocitákban (CHr)normál vagy csökkentettcsökkentett

Forrás: T. Jackowska, J. Wójtowicz, Krónikus betegségek anémiája, "Advances in medical science" 2014, 27. kötet, 10B. szám, 34. o.

Vérszegénység kezelése krónikus betegségekben

A szervezet megfelelő vasszintjének helyreállítása és a vasanyagcsere megfelelő működésének visszanyerése elsősorban a zavarokat okozó betegség gyógyulásán múlik

Általában gyulladásos betegségeknél, különösen vesebetegségeknél, eritropoézist serkentő faktorokat (a vörösvértestek szaporodásának és érésének folyamatát a csontvelőben) alkalmazzák, és néha intravénásan adják be a vasat.

Az eritropoetin beadásának ellenjavallatai azonban a következők:

  • stroke-előzmények,
  • aktív daganatos betegség (bár ez esettől függ),
  • súlyos magas vérnyomás,
  • gyógyszer-túlérzékenység,
  • szelektív vörösvértest aplázia

A vas szájon át történő adagolásának viszont általában nincs értelme, mivel ennek az elemnek a bélből történő felszívódása nehézkes. Ezért a krónikus betegségekben a vérszegénység kezelésének legésszerűbb módja a krónikus betegségeket kísérő gyulladások, például a reumás betegségek megszüntetése.

Akkor van esély arra, hogy a gyógyulási folyamat és a megfelelő vasparaméterek visszanyerése lehetővé válik

  • Vashiány - okok, tünetek, étrend
  • Aplasztikus anémia. Az aplasztikus anémia típusai és tünetei

Kategória:

Kardiológia