A szervezet reakciói gyakran meglepőek. A legtöbbjükhöz hozzászoktunk, de néhány viselkedést nehéz megmagyarázni. Honnan a csuklás és az örömkönnyek? Miért nehéz csiklandozni magam? Mi értelme az ásításnak? Ismerje meg testünk működését.

Némelyikük zavarba ejtő, van, amelyik irritáló, néhányuk csak akkor ijesztő vagy irritáló, ha társaságban vagyunk. De van valami közös bennük: a csuklás, a szem becsukása tüsszentéskor, ásítás, libabőr, sírás hagymavágáskor és egyéb szokatlan testreakciók mind természetesek és fiziológiásak: az emberi test így reagál bizonyos ingerekre.

Érdekes módon némelyikük – például a libabőrös – lehetővé tette az emberek túlélését. Jelenleg azonban ezek közül sok teljesen felesleges számunkra. Néhányan pedig, például a csuklás vagy a sírás hagymaszeletelés közben, megnehezítik az életet. De ennek ellenére érdemes tudni, honnan jöttek, és miért ugranak néha minket annyira.

Honnan a csuklás?

A test védekező reflexe az, ami a rekeszizom erős összehúzódását okozza. Stimulálja őket a nyelőcső phrenicus idegének túl sok étel általi irritációja. A csuklás megkönnyíti a nyelést, mivel csökkenti a nyomást a gyomorban, ami a táplálék gyomorba való beszívását okozza.

Ezenkívül növeli a nyomást a torok és a nyelőcső körül azáltal, hogy lenyom egy falatot. Általában azonban a csuklásnak semmi haszna nincs – ez a reflex általában tévedésből indul ki, például amikor meleg ételt mosunk le hideg itallal. Néha nyilvánvaló ok nélkül jelenik meg, és hosszú ideig tart.

Honnan jönnek az örömkönnyek?

Nem csak a szomorúságtól sírunk, hanem az örömtől is. Mindkét érzés egyformán erős idegi feszültséget okoz. A sírás enyhíti őket – gátolja a stresszhormonok, a kortizol és az adrenalin szekrécióját, valamint fokozza az endorfinok, a boldogsághormonok termelődését. Ezért ez egy biztonsági szelep pszichénk számára. Megszabadít minket a túlzott érzelmektől, negatív és pozitív egyaránt.

Miért nehéz csiklandozni magad?

Ha valaki csiklandoz, sikoltozunk és kétségbeesetten védekezünk. Ugyanakkor nevetünk, mert tudjuk, hogy a támadó támadása nem valós. De amikor megpróbáljuk csiklandozni magunkat, nem lesz semmireakció. Miért? A bőrben lévő idegvégződések irritálásával idegimpulzusok jutnak az agyba, amely felelős azok értelmezéséért és a reakciónkért.

A csiklandozó érzés csak akkor jelentkezik, ha meglep a csiklandozó inger. Az pedig lehetetlen, ha tollal fésüljük meg a lábunkat. Tudatosan tesszük.

Mi értelme az ásításnak?

Ásítunk, hogy serkentsük az agyi aktivitást olyan helyzetekben, amikor nem kívánatos az alvás. Ezért tesszük ezt elég gyakran, amikor felkelünk az ágyból, egy unalmas találkozón, vagy amikor nagyon fáradtak vagyunk. Így mozgósítjuk magunkat a cselekvésre és a figyelmünk összpontosítására, mert az ásítás serkenti az agyat és a pulzusszámot. Miért olyan fertőző?

Úgy gondolják, hogy ez egy elsődleges reflex, amely növelte az egyén túlélési esélyeit azáltal, hogy a csoport tagjait éberségre késztette. Ezért fontos volt, hogy egy ilyen non-verbális jelet gyorsan és szinte öntudatlanul továbbítsanak.

Miért van szükségünk libabőrre?

Jelenleg semmi értelme, mivel a bőrünk szinte csupasz. Nagyon szőrös őseink számára azonban ez számított. A libabőr védelmet nyújtott a hideg ellen. Az apró izmok által felemelt szőrszálak a meleg levegőt melegen tartották a bőrön, így elszigetelve a testet a hidegtől.

És amikor őseink félelmet éreztek, ez segített eltántorítani ellenségeinket a támadástól. A tüskés haj nagyobbnak és erősebbnek tűnt, mint amilyen valójában volt. Ma a kis izmok felhívják a figyelmet a finom szőrszálakra. Ez a reflex mindig megjelenik, ha fázunk vagy félünk valamitől.

Miért hunyjuk be a szemünket, amikor tüsszentünk?

Önkéntelenül tesszük. A legtöbbünk nem tudja kontrollálni ezt a reflexet. Állítólag védi a szemet a sérülésektől. Tüsszentéskor nagyon magas nyomás keletkezik az orrmelléküregekben a tüdőből kiáramló levegő szédítő sebessége (170 km/h) miatt. Az ilyen nyomás veszélyes lehet a szemre.

Sírnunk kell hagymavágás közben?

Ha a hagymát feldaraboljuk, sejtjeiből anyagok szabadulnak fel, amelyek illékony kéntartalmú vegyületeket képeznek. Amikor elérik a szemet, és könnyekkel keverednek, alacsony koncentrációjú kénsavat képeznek.

Az agy azonnal érzékeli a veszélyt, és a kénsav semlegesítése érdekében parancsot ad a könnymirigyeknek, hogy fokozzák a könnytermelést a szemmosáshoz

Miért válik a felesleges kalóriák zsírrá?

Sok igazság van abban a régi közmondásban, amely szerint "mielőtt a zsír lefogy, a pokol a pokolba kerül", sok igazság van. A zsírszövet egy raktár, ahonnan a szervezet meríthetenergia, ha kevés az élelem. A természet úgy találta ki, hogy fajunk hajnalán felhalmozzon ilyen készleteket egy esős napra, amikor őseinknek ritkán volt alkalmuk jóllakni.

Tehát szükségük volt ilyen védelemre az éhínség idején. Ma már nem jelent veszélyt ránk, de az energia zsírszövet formájában történő tárolásának mechanizmusa sajnos megmaradt

Miért pirulunk el a szégyentől?

A kipirosodási mechanizmus jól ismert. Tudjuk, hogy elpirulunk, ha hőhatásnak vagyunk kitéve, alkoholfogyasztás után vagy érzelmek hatására, mert kitágulnak az erek. De miért válunk pirosra, amikor zavarban, szégyelljük magunkat?

Ezt a jelenséget közvetlenül az elménk okozza, és a társadalmi kapcsolatokhoz kapcsolódik. De mit kell szolgálnia? Nem ismert. Csak találgathatunk. Valószínűleg ez a környezettel való kommunikáció non-verbális módja – egyfajta bocsánatkérés a társadalmi szabályok megszegése miatt, és egy kísérlet a csoport többi tagjának megnyerésére a bűnösség beismerésével.

Kategória: