- Agy: agyféltekék
- Agy: kisagy
- Agy: agytörzs
- Agy: Jellemzők
- Agy: vaszkularizáció
- Agy: gumik
- Agy: betegségek
Az agy az emberi idegrendszer legfontosabb része. Emberben részei az elülső agy, a nyúlvány, a középagy, valamint a kisagy és a velő. Az agy minden bizonnyal egy nagyon összetett szerkezet, amely ugyanolyan összetett funkciókat lát el - ez a központ, amely szabályozza a légzést, de a memória és az emberi hajtófunkciók működéséért felelős idegi hálózatok is.
Az agyaz emberi test legösszetettebb szervének számít. Ez az idegrendszer legfontosabb része, és jobb funkciót lát el más struktúráinál. A koponyában elhelyezkedő agyak különbözőképpen oszlanak meg - az alapvető felosztások anatómiai és klinikai. Az anatómiai felosztás szerint az agyi struktúrák közé tartozik a kisagy, a diencephalis, a középagy, valamint a kisagy és a velő. A klinikai részleg az agyféltekéket, a kisagyot és az agytörzset az agy részeként ismeri fel.
Az agy súlya változhat, de a becslések szerint körülbelül 1,2-1,4 kilogramm. Hasonló a helyzet az agy térfogatával is, amely szintén változó, de átlagosan férfiaknál 1250 köbcenti, nőknél 1100 köbcenti körül van. Itt érdemes hozzátenni, hogy - a látszattal ellentétben - az intelligencia nagy valószínűséggel nem függ az agy méretétől vagy térfogatától.
Agy: agyféltekék
Két agyfélteke van - jobb és bal -, és ezek az előagyhoz tartoznak. Agyrés választja el őket egymástól, és a corpus callosum köti össze őket. Kívülről az agyféltekéket az agykéreg borítja, amely szürkeállományból (idegsejtek testei) épül fel, bennük pedig a fehérállomány (idegsejt rostokból áll). Az agyféltekékre jellemző a külső felületük erős felhajtása.
Az agy minden féltekéje öt lebenyre oszlik – ezek:
- homloklebeny,
- halántéklebeny,
- parietális lebeny,
- nyakszirti lebeny,
- szélső lebeny.
Az említett lebenyek közül az első négy az agy külső felületén, míg a szélső lebeny az agyféltekék mediális felszínén található
Minden agyféltekében van a kamrai rendszer egy része, ami az oldalkamra. MindkétA jobb és a bal oldalsó kamrában speciális nyílások vannak, amelyeken keresztül kapcsolódnak a diencephalon szerkezeteiben elhelyezkedő oldalkamrákhoz.
Agy: kisagy
A kisagy szerkezete bizonyos mértékig analóg az agyféltekék szerkezetével – ennek a szervnek is két féltekéje van. Kisebb számú lebeny azonban megkülönbözteti, mivel a kisagyon belül három van belőlük, és ezek a következők:
- pelyhes-papuláris lebeny,
- elülső lebeny
- és hátsó lebeny.
Agy: agytörzs
Az agytörzsnek három leggyakoribb eleme van, nevezetesen a medulla, a középagy és a híd. A szakirodalomban az agytörzs elemeinek más leírásaival is találkozhatunk – egyes szerzők beleírják például az agyközi is.
Agy: Jellemzők
Az agy alapvetően az egész emberi test működéséért felelős. Ez egy olyan hely, ahol az emberi motoros tevékenységekért felelős központok találhatók, de vannak beszédközpontok vagy a testet érő szenzoros ingerek elemzésével foglalkozó központok is. Még az agyféltekék egyes lebenyeinek is vannak meghatározott funkciói:
- a homloklebeny a motoros tevékenységekkel kapcsolatos központ, de egyben olyan hely is, ahol az érzelmek érzéséért felelős struktúrák jelen vannak,
- a parietális lebeny az érzékszervi tapasztalatok elemzéséért felelős központ,
- halántéklebeny a hallási és szaglási ingerek elemzésével foglalkozik,
- az occipitalis lebeny felelős a látószerv által kapott ingerek elemzéséért
A kisagy elsősorban az izmokhoz kapcsolódik. Itt vannak olyan központok, amelyek különféle mozgásokat irányítanak, de olyan speciális struktúrák is, amelyek biztosítják azok gördülékenységét és pontosságát. A kisagy a különféle izmok egyensúlyának és megfelelő feszülésének megőrzéséért is felelős.
Az agytörzs az emberi szervezet működéséhez rendkívül fontos szerkezet - olyan központokat tartalmaz, amelyek az alapvető élettevékenységeket irányítják, pl. a szívműködést szabályozó központ vagy a vérnyomást szabályozó központ. Az agytörzs, pontosabban a hozzá tartozó retikuláris képződmény felelős a tudatállapot fenntartásáért
Agy: vaszkularizáció
Az agyat elsősorban két éren keresztül látják el artériás vérrel: a belső nyaki artérián és a vertebralis artérián. Az említettektől különböző ágak indulnak el, amelyek együttesen alkotják a Willis artériás kört - ebből az agy egyes részeire ágak indulnak.
A vénás vér kiürül az agybólaz agy felszínes és mély vénáin keresztül. Az agy melléküregeibe kerül, ahonnan végül a belső jugularis vénába folyik.
Agy: gumik
Tekintettel arra, hogy az agy mennyire fontos funkciója, nem meglepő, hogy mennyire védett. A koponya védő funkciót tölt be az agy elemei számára, de nem csak – ezeket az agyhártya is védi.
Három van belőlük, és ezek a következők:
- kemény gumi,
- pókabroncs
- és egy puha gumiabroncs.
A pókhártya és a lágy dura között van egy subarachnoidális tér, amely tele van liquorral.
Agy: betegségek
Az agyat különböző típusú patológiák érinthetik. Ezen belül különféle fertőzések fordulhatnak elő, mind bakteriális, mind gombás, mind vírusos fertőzések – például agyvelőgyulladás vagy agyhártyagyulladás
Különféle daganatok lehetnek az agyban, mint például glioblasztóma, ependimoma vagy meningioma
Az agyi betegségek azon csoportja, amelyek általában az emberi működés jelentős romlásához vezetnek, a neurodegeneratív betegségek. Ide tartoznak többek között:
- Alzheimer-kór,
- frontotemporális demencia
- vagy Parkinson-kór.
Az agy autoimmun betegségei is ismertek, mint például a sclerosis multiplex. Azonban az agyhoz leginkább kapcsolódó állapotok a stroke, például az ischaemiás stroke és a hemorrhagiás stroke.
Lehetséges szerzett agyi betegségeket fentebb leírtuk, de vannak ilyen szerkezet veleszületett patológiái is. Ezek a következők:
- agyatlan,
- agysérv és
- Arnold-Chiari rendellenesség.
- Hogyan lehet oxigénnel ellátni az agyat? Diéta az agy oxigénellátására
- Hippocampus: mi a funkciója és milyen következményekkel jár a károsodása?