A csuklás általában a rekeszizom irritációjának ártalmatlan, de zavaró tünete. Ez történik például akkor, ha túl mohón eszünk. Néha azonban komoly egészségügyi problémákat vetít előre. A csuklást például cukorbetegség, hepatitis vagy agydaganat okozhatja. Mik a csuklás okai? Mi a csuklás kezelése?

Csukláshirtelen jön és nagyon fárasztó. Mindenkinek megvan a kedvencgyógyszere a csuklás ellen , de ha gyakori csuklása van, és hosszú ideig tart, keresse fel orvosát, mert a csuklás súlyos betegség tünete lehet.

Csuklás: okai

Ahogy beszívjuk a levegőt, a membrán összehúzódik és leereszkedik. Ennek eredményeként a mellkas megnöveli a térfogatát, és a tüdő megtelik levegővel. Kilégzéskor a rekeszizom ellazul. Mozgását a nyaki területen a gerincvelőből kivezető phrenic idegek irányítják. Ha a phrenicus idegek végződései irritálódnak, akkor olyan jeleket küldenek az izomnak, amelyek kiváltják az ún. görcsös összehúzódások. A membrán nem működik ritmikusan, ezért nem egyenletesen lélegzünk.

Éles belégzéskor a glottis és a hangszálak bezáródnak, és elzárják a levegő áramlását, vagyis belélegezzük. Aztán kijön a szájon egy jól ismert hang - sziszeg!

Felnőttkori csuklást kiválthat a rekeszizom bármilyen irritációja. Ez egy reakció a mohó „száraz” étkezésre, a túlevésre, ami a gyomor megnyúlását és a rekeszizom összehúzódását okozza. Nagyon meleg vagy hideg folyadékkal a torok vagy a gyomor is irritálhatja. Ugyanezt a reakciót okozza a túlzott alkohol (a szervezet alkohollal való mérgezése) vagy az urémia, azaz az anyagcseretermékek visszatartása a szervezetben. A csuklás okainak teljes listáját nehéz felsorolni, mert - ahogy az orvosok mondják - bármilyen esemény kiválthatja.

  • Az ásítás egészséges - az ásítás okai
  • Helyes légzés - technikák és módszerek

Betegségek, amelyek csuklást okozhatnak

  • Neurózis: interjú és neurológiai szakvizsgálat alapján diagnosztizálják
  • Idegrendszeri betegségek: ideggyulladás, agydaganat, sclerosis multiplex. Látászavarok, egyensúlyzavarok, mozgáskoordináció, ájulás kísérheti őket. Az agydaganatot a tomográfia alapján diagnosztizáljákszámítógépes vagy mágneses rezonancia képalkotás; SM gyanúja esetén neurológiai szakorvosi vizsgálatot és a gerincvelői folyadék vizsgálatát rendelik
  • A dobhártya irritációja, pl. idegen testtől. A fül-orr-gégész orvos tükörrel megvizsgálja a fület; néha elég a fület kiöblíteni a probléma megoldásához.
  • A hasüreg vagy a mellkas sérülése (pl. bordatörés). Az ok megállapításához mellkasröntgen és a hasüreg ultrahangja szükséges
  • Torok- vagy gégebetegségek: a fizikális vizsgálaton túl a diagnózist kenet és endoszkópos vizsgálat teszi pontosabbá
  • Anyagcserezavar, például cukorbetegség, amely gyengeséget, éhséget (a vércukorszintet ellenőrizni kell) vagy urémiát is magában foglalhat, amely ingerlékenységet, étvágytalanságot, hányingert, végtagzsibbadást és fejfájást foglalhat magában (diagnózis vérvizsgálaton alapul, vese ultrahangot is rendelnek, folyadékot és vizeletet monitoroznak.)
  • Hiatus hernia: Mellkasi fájdalom, nyelési nehézség, gyomorégés jelezheti a betegséget. El kell végezni a felső gyomor-bél traktus endoszkópos vizsgálatát, röntgent, manometriát, komputertomográfiát és terheléses EKG-t
  • Subfréniás tályog: további tünetek közé tartozik a hasi fájdalom, hányás, magas láz, hidegrázás. A diagnózist a mellkas röntgen és a hasüreg ultrahangja igazolja.
  • Tüdőgyulladás vagy mellhártyagyulladás: egyéb tünetek közé tartozik a köhögés, légszomj, láz. A diagnózis mellkasröntgen segítségével állítható fel.
  • Szívburokgyulladás: tipikus tünetek a vállakba, hátba, hasba sugárzó mellkasi fájdalom, száraz köhögés, légszomj, láz. Az orvos tipikus zörej alapján diagnosztizálhatja a betegséget a beteg sztetoszkóppal történő kihallgatásával; ezenkívül EKG és szív visszhang, mellkasröntgen, vér C-reaktív fehérje koncentráció és ESR is elrendelésre kerül.
  • Szívinfarktus: a vállba és a karba sugárzó, fokozódó mellkasi fájdalomban nyilvánul meg, gyakran hányingerrel, hányással, hasi fájdalommal, légszomjjal kísérve; a diagnózist az EKG megerősíti
Ne tedd ezt

Ne feküdj a jobb oldaladon

A membrán egész életünkben egyetlen megszakítás nélkül működik. A légzőrendszer hatékonysága annak aktivitásától függ. Két kupolából áll: a bal oldali és a jobb oldali kissé magasabban. Elválasztják a hasüreget, amely többek között gyomorban, távol a mellkastól, ahol a tüdő és a szív elfér. Érdemes megjegyezni, hogy például túlevés után ne feküdjön le a jobb oldalára, ne gyúrja a rekeszizmot, és ne okozzon légzési problémákat.

Csuklás az idegekregyakrabban történik

Ismeretes, hogy gyakran előfordul a neurózis tüneteit mutató fiataloknál. Francia kutatók azt is felvetették, hogy agyunk egyik idegi áramköre felelős a csuklásért.

Ez az ősöktől örökölt idegsejtkomplexum lehetővé tette a kopoltyúszellőztetés szabályozását. A modern kétéltűeknél ez szabályozza a glottis záródását, amikor a vizet a kopoltyúkon keresztül pumpálják, így az nem jut be a tüdőbe. Ez a reflex leáll, ha a víz szén-dioxid-koncentrációja megnő. De az embernek nincs kopoltyúja.

Ez igaz, de az egyetlen tudományosan bizonyított módszer a csuklás megállítására a szén-dioxid mennyiségének növelése a belélegzett levegőben. Ennek legegyszerűbb módja a levegő be- és kilégzése egy papírzacskóból. A tudósok egy másik csoportja azt sugallja, hogy az emlősöknél a csuklás olyan reflex, amely megtanítja a csecsemőket a mell szoptatására. Megjelenik, mielőtt a baba elhagyja anyja hasát. Aztán életük első néhány hónapjában a babáknak gyakorlatilag minden étkezés után csuklása van.

A csuklás elméletétől függetlenül azonban, ha több órán át tart, gyakran megismétlődik, jelezve, hogy valami nincs rendben a belső szervekkel. Akkor orvoshoz kell menned.

Amikor csukláskezelésre van szükség

Vannak, akik súlyos csuklást kapnak, mielőtt idegenekkel találkoznának vagy az irodába mennének. Ha orvosa úgy gondolja, hogy a stressz a hibás, javasolhatja, hogy szedjen nyugtatót vagy relaxáló gyógyszert. Ha a stresszt kizárjuk a gyanúsítottak köréből, alaposabb kutatásra van szükség.

A betegségeket a központi idegrendszer betegségei vagy a koponyaűri nyomást növelő betegségek okozhatják, pl. krónikus veseelégtelenség, cukorbetegség.

A csuklást hashártyagyulladás, bélelzáródás és hepatitis is okozhatja.

Hasonló tünetek jelentkeznek azoknál, akiknél a mellkasban és a nyakban csomók jelentkeznek, de megnagyobbodott golyvában vagy akut mellkasi gyulladásban szenvednek.

A csuklás az agydaganatos embereket is kísérti – a daganat irritálja a vagus ideget, amely a nyakon keresztül a mellkasig és a rekeszizomig halad. Ugyanez a reakció fog fellépni, ha ezt az ideget irritálják a fülben fészkelő paraziták.

Előfordul azonban, hogy a későbbi vizsgálatok nem teszik lehetővé a betegségek okának meghatározását. Ha a nyugtatók vagy görcsoldók nem segítenek, a csuklás endogén állapotnak számít, amellyel meg kell tanulni együtt élni. Szélsőséges helyzetekben néha sebészeti beavatkozást végeznek, amely magában foglalja a phrenicus ideg elvágását.

Meg kell csinálnod

Menjen orvoshoz, ha csuklása vankíséri:

  • erős hasi fájdalom
  • puffadás, böfögés, étvágytalanság, húsevés
  • akut hasmenés
  • mellkasi fájdalmak, légszomj és vérköpés
  • erős fejfájás vagy szédülés, látászavarok

A helyzet konzultációt is igényel:

  • ha a csuklás új gyógyszer bevétele után következik be
  • ha a felnőttkori csuklás 8 óránál tovább tart, gyermekeknél - 3 óráig

"Zdrowie" havi

Kategória:

Egészség