- Az endogén depresszió jellemzői
- Az endogén depresszió tünetei
- Endogén depresszió kezelése – különbözik-e a depresszió egyéb formáinak kezelésétől?
Az endogén depresszió a depresszió egyik formája, amelyet az emberi szervezet hibája okoz. Ez az exogén depresszió ellentéte. Jelenleg a depresszió intra- és extrinsic depresszióra való felosztása valamivel kevésbé fontos – mindkét probléma hasonló lehet, de néha észrevehető különbségek vannak abban, hogy milyen típusú kezelés működik a legjobban a különböző típusú depressziók esetén.
A depressziós rendellenességek nem minden betegnél azonosak. A depressziónak sokféle típusa létezik, ezek osztályozása alapulhat például azon, hogy a beteg milyen életkorban alakult ki hangulatzavar (ezért megkülönböztethetünk többek között gyermekkori vagy időskori depressziót). A depresszió osztályozása során figyelembe vehetők azok az okok is, amelyek ehhez a problémához vezettek - ebben az esetben a depressziós rendellenességek egyik megkülönböztetett formájaendogén depresszió .
Az endogén depresszió jellemzői
Az "endo" szó a görög endon szóból származik, jelentése "belül". Ebben az esetben a depresszió endogénként (intrinzik) való meghatározása azt jelzi, hogy a páciens depressziós zavarait a szervezet működésével szorosan összefüggő belső tényezők okozták. Ennek ellentétes állapota az exogén depresszió, azaz olyan depresszió, amely azután jelentkezett, hogy a páciens rendkívül stresszes eseményeket tapaszt alt.
A „belső tényezők” szlogen meglehetősen rejtélyesnek tűnhet, de a valóságban könnyű megmagyarázni az endogén depresszió lehetséges okait. A beteg idegrendszerének működési zavarai okozzák. Ebben az esetben a rendellenességek közé tartozhatnak például a neurotranszmitterek (például szerotonin, dopamin vagy noradrenalin) számának zavarai a központi idegrendszer struktúráiban.
A megbetegedett személy környezetében endogén depresszió teljesen érthetetlen lehet. Nos, a depresszió ezen formáját szenvedheti el például egy virágkorában lévő, boldog családdal rendelkező, munkájában sikeres férfi. Úgy tűnik, hogy a depresszió nem alakulhat ki elégedett emberben, de valójában depressziós rendellenességek bárkiben előfordulhatnak.
A „semmiből” kialakult depresszió lehet csak egy endogén depresszió – vagyis olyan, amikor a hangulati problémák epizódját nem előzte meg a beteg súlyos, traumás eseményei.
Megéri tudniDepressziós hangulat, apátia, korábbi érdeklődési körök elvesztése – ezek a problémák csak szerény körvonalai a betegségeknek, amelyek a depresszió tünetei lehetnek. A depresszió formájában jelentkező érzelmi zavarok a leggyakoribb betegségek és mentális zavarok közé tartoznak. Világszerte több mint 300 millió ember szenved depresszióban, az Egyesült Államokban pedig az amerikaiak 7%-a szenved ebben évente. Lengyelországban a becslések szerint akár 1,5 millió ember is szenvedhet depressziós betegségben.
Az endogén depresszió tünetei
Az endogén depresszióban szenvedő betegek tünetei hasonlóak lehetnek a depressziós rendellenesség egyéb formáiban szenvedők tüneteihez. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az endogén depressziót az affektív zavarok egyik legsúlyosabb típusának tekintik.
Azok a problémák, amelyek az endogén depresszió tünetei lehetnek, a következők:
- jelentős aktivitáscsökkenés,
- közömbösség a környező világ iránt,
- érdeklődés elvesztése, a korábban örömet okozó dolgok élvezésének megszűnése,
- alvászavarok (pl. elalvási nehézségek, de nagyon korai ébredés is),
- étvágyzavar,
- erős szomorúság és reménytelenség érzése,
- problémák a koncentrációval, a tanulással és a döntéshozatallal,
- öngyilkossági gondolatok, szélsőséges helyzetekben akár öngyilkossági kísérletek is,
- elszigetelve magát szeretteitől,
- a krónikus fáradtság rendkívül intenzív érzése
Endogén depresszió kezelése – különbözik-e a depresszió egyéb formáinak kezelésétől?
A depresszió, legyen az belső vagy külső, ugyanazokkal a módszerekkel kezelhető. A depresszív betegségben szenvedő betegek terápiás kezelése magában foglalja a farmakoterápiát, a pszichoterápiát és az elektrokonvulzív terápiát is. Néha azonban kiderül, hogy az egyik terápiás lehetőség jobb eredményeket tesz lehetővé egy adott típusú depressziónál, mint egy másik kezelési módszer – ez történik az endogén depresszióban szenvedőknél.
Már említettük, hogy az endogén depresszió oka a központi idegrendszerben a neurotranszmitterek számának zavara lehet. Ez az oka annak, hogy egyes szakemberek úgy vélik, hogy az ilyen típusú depresszió gyógyszerekkel sikeresen kezelhető. Antidepresszánsok, mint a szerotonin újrafelvétel gátlók (SSRI-k) illVégül is a triciklikus antidepresszánsok (TLPD-k) befolyásolják a neurotranszmitterek szintjét az idegrendszer struktúráiban.
A farmakoterápia mellett elektrokonvulzív terápia is ajánlható a betegeknek az endogén depresszió legsúlyosabb eseteiben. Az elektrokonvulzív terápia (amely lényegében hasonló az antidepresszánsokéhoz) egyik hatása az, hogy hatással van a neurotranszmitter rendszerekre. Az elektrokonvulzív terápia alkalmazása következtében ezeknek az anyagoknak a felszabadulása megnövekszik az idegrendszerben, ugyanakkor megnő a neurotranszmitterek receptoraikhoz való affinitása is.
A depressziós betegségek kezelésének egyik módszeréről, vagyis a pszichoterápiáról eddig nem esett szó. Nem arról van szó, hogy a terapeutával folytatott munka ne lenne előnyös az endogén depresszióban szenvedő betegeknél, és hogy értelmetlen lenne ennek alkalmazása a depressziós rendellenesség ezen formájában szenvedő betegeknél. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a pszichoterápia el tudja érni a várt eredményeket azoknál a betegeknél, akiknek megoldatlan pszichológiai konfliktusai vannak. Az endogén depresszió esetében, ahogyan azt már sokszor hangsúlyozták, nem a pszichés zavarok a depresszív zavarok közvetlen okai
Megéri tudniEndogén depresszió és a kapcsolódó viták
Az endogén depresszió és az exogén depresszió megkülönböztetése egyes orvosok számára teljesen értelmetlennek tűnik. Ez a nézet általában abból a tényből fakad, hogy gyakran nehéz különbséget tenni a depressziós rendellenesség e két formája között.
Példaként a depresszió endo- és exogénre való szétválasztásának lehetséges értelmetlenségére néhány hipotézis említhető, amelyekről kiderült, hogy nem teljesen igazak. Nos, az endogén depresszió okai szorosan összefüggenek a betegek szervezeteinek működésével. A neurotranszmitterek számában azonban a szervezet működésében fellépő néhány hiba következtében fel kell lépni, és ezek a hibák például genetikai rendellenességekkel is összefügghetnek.
Emiatt egyes tudósok azt gyanították, hogy a depresszió előfordulási gyakorisága az endogén depresszióban szenvedők rokonainál nagyobb, mint az exogén depresszióban szenvedő betegek rokonainál. Végül azonban kiderült, hogy az endogén depresszió és az exogén depresszió hasonló gyakorisággal fordult elő azoknak a betegeknek a hozzátartozóinál, akik valamelyik rendellenességben szenvedtek.