A táplálkozás témaköre iránti növekvő érdeklődés számos táplálkozási irányzat megjelenését eredményezi, amelyek felkeltik figyelmünket. Egy részük bizonyítottan egészségvédő hatású, másokat etikai, anyagi vagy környezetvédelmi okokból választunk. Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy egyes táplálkozási trendek marketing tevékenység eredménye, és semmilyen módon nem szolgálják egészségünket. Ismerje meg az elmúlt évek legérdekesebb táplálkozási trendjeit, és tudja meg, melyiket érdemes követni.

A modern világban az étkezés már nem csupán a fiziológiai szükségletek kielégítésének eszköze. Egyre többen vannak meggyőződve arról, hogy a megfelelő táplálkozás a teljes testi-lelki jólét elérésének egyik feltétele. Életünk minőségének javítása érdekében egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a tudatos, kiegyensúlyozott táplálkozásra. Emiatt a dietetikában számos irányzat született. Íme a legfontosabbak közülük.

Immunitásépítő diéta – Pandémiás táplálkozás

Az immunrendszer működését támogató étrend a világjárvány idején az egyik legforróbb táplálkozási trend. A koronavírus-fertőzés elleni védekezés érdekében sokan elkezdtek figyelni a tányérjuk tartalmára.

És jogosan, mert a megfelelően kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez. Az immunitás támogatása érdekében gondoskodnunk kell a makrotápanyagok megfelelő arányáról, pótoljuk a táplálkozási hiányosságokat és a kiválasztott mikroelemeket

A makrotápanyagok, azaz a szénhidrátok, zsírok és fehérjék jelentik étrendünk alapját. Ezek közül különösen az utolsó - a fehérjék - játszanak óriási szerepet az immunrendszerben. Szükséges többek között a megfelelő fehérjeszint antitestek előállítására

Az immunrendszer támogatása érdekében testtömegkilogrammonként legalább 0,8 g fehérjét kell fogyasztanunk naponta . A fehérjékkel ellentétben a zsírok nem mindig szolgálják immunrendszerünket.

A magas zsírtartalmú étrend gyulladáskeltő hatású. A „jó”, növényi eredetű telítetlen zsírsavak (beleértve az omega-3-at is) fogyasztása csökkenti a gyulladást.

Étrendünk fő összetevőjének, a szénhidrátnak kell a kalóriaszükséglet 50-60%-át biztosítania. Az egyszerű cukrokat (főleg édességek, fehér liszt és cukor) érdemes korlátozni a szénhidrátok javárakomplex (dara, rizs, teljes kiőrlésű gabonák).

A mikrotápanyagok, azaz a vitaminok és ásványi anyagok az oxidatív stressz csökkentésével és gyulladáscsökkentő hatással támogatják az immunrendszert.

A friss zöldségekben és gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban és hüvelyesekben gazdag egészséges, kiegyensúlyozott étrend biztosítja ezek megfelelő szintjét.

A B, C, D és E vitaminok, valamint a vas és a cink játsszák a legfontosabb szerepet az immunrendszerben. Ezen összetevők hiánya rontja a szervezet védekezőképességét. Egy világjárvány idején sokan döntenek úgy, hogy kiegészítik immunitásukat, hogy megerősítsék immunitásukat.

Érdemes azonban emlékezni arra, hogy a mikrotápanyagok a leginkább emészthető formában a természetes termékekben találhatók meg. A gyulladáscsökkentő vegyületek túlzott kiegészítése paradox módon gátolhatja a szervezet védekező válaszát, amely a mikrobák elleni küzdelemhez szükséges.

Érdemes tisztában lenni bizonyos anyagok korlátlan pótlásának mellékhatásaival is. Például a nagy dózisú C-vitamin elősegítheti a vesekő kialakulását. Maximum 1000 mg C-vitamin tekinthető biztonságos napi adagnak.

Milyen termékeket érdemes hozzáadni az étrendhez a fertőzések elleni védelem érdekébenA legjobb, ha az antioxidánsok és baktériumölő anyagok természetes forrásaira koncentrálunk. A fokhagyma, a hagyma és a kurkuma számos antimikrobiális anyagot tartalmaz. Az echinacea készítményeknek gyógyító hatása is van, ami erősíti az immunitást és megelőzi a megfázást

Érdemes vigyázni a bél mikroflórájára is, amely a belek immunműködéséért felelős. Funkcióinak támogatása érdekében érdemes erjesztett termékeket (joghurt, kefir, író) és szilázst beiktatni az étrendbe

Szakaszos böjt, azaz időszakos böjt

Az időszakos böjt a fogyást célzó kortárs táplálkozási irányzatok egyike. Az elfogyasztott kalóriák számának csökkentésén alapuló hagyományos diétás módszerekkel ellentétben az időszakos böjtstratégia alapja az étkezési szünetek. Az időszakos böjtmodell a böjt és az étkezés váltakozó időszakaiból áll, korlátozások nélkül.

Az étrendnek számos változata létezik, feltételezve, hogy a nap folyamán meghatározott étkezési ablakok vannak. Például a 16/8-as modell 16 órás böjtöt jelent, majd egy 8 órás ablakot, amely alatt annyit ehetsz, amennyit csak akarsz.

A diéta másik változata a böjt és az étkezés időszakának megtervezése a héten. Ezt nevezik ADF ( alternate day fasting) modell, amely a 24 órás váltakozó böjtöt és a következőket feltételeziutánuk napokig korlátlan étkezés.

Mivel az időszakos böjt modell egy újkeletű találmány, használatának hosszú távú hatásairól nincs megbízható tudományos adat. A rendelkezésre álló tudományos tanulmányok kimutatják az időszakos böjt hatékonyságát a fogyás szempontjából, ez azonban összevethető a szokásos kalóriaszegény diétával.

Az időszakos böjt diéta néhány sportoló számára érdekes a testösszetétel optimalizálására (zsírvesztés az izomszövetek befolyásolása nélkül).

Az eddigi kutatások azonban nem teszik lehetővé ennek a tézisnek az egyértelmű megerősítését. A táplálkozási szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az időszakos böjt intenzív éhségérzettel jár, ami evési falásokhoz vezethet az étkezési ablakok alatt.

Azt is hangsúlyozni kell, hogy az időszakos böjt modellben történő táplálkozás abszolút ellenjavallt terhes és szoptató nők, cukorbetegek, gyermekek és serdülők, valamint krónikus betegek esetében.

Növényi alapú étrend és fajtái

A legfrissebb kutatások szerint az elmúlt években a lengyelek akár 60%-a is csökkentette az elfogyasztott húsmennyiséget.

A növényi alapú étrend virágzik – a vegetarianizmus és a veganizmus az egyik legmenőbb táplálkozási trend. Az állati eredetű termékek fogyasztásának abbahagyására vonatkozó döntést egészségügyi, de etikai vagy ökológiai okok is motiválhatják.

Azok az emberek, akiknek a tisztán növényi alapú étrend túl sok áldozatot jelent, egyre gyakrabban választják a rugalmasságot. Ez a táplálkozási modell a „rugalmas vegetarianizmus” – olyan étrend, amely növényi élelmiszereken alapul, de alkalmanként húsfogyasztást is lehetővé tesz.

Lehet-e egészséges a növényi alapú táplálkozás? Az Amerikai Táplálkozási és Dietetikai Akadémia szerint a növényi alapú étrend biztonságos az ember életének minden szakaszában. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a növényi alapú étrendet gyermekek és serdülők, sportolók és terhes nők is használhatják.

A hús vagy állati eredetű termékek étrendből való kizárása után az alapvető feltétel az étkezések megfelelő egyensúlya. Ha vegetáriánus vagy vegán étrendre szeretnél váltani, érdemes dietetikushoz fordulni, hogy elsajátítsd az étkezések összeállításának és a szükséges tápanyagok pótlásának szabályait

A megfelelően végrehajtott növényi alapú étrend magas rostkoncentrációt, karotinoidokat, C- és E-vitamint, valamint esszenciális zsírsavakat (EFA-k) biztosít. Érdemes azonban tudni, hogy a diétaa vegetáriánus és vegán ételek nem biztosítanak megfelelő koncentrációban a B12-vitamint, amely főleg állati eredetű termékekben van jelen.

A B12-vitamin-pótlás szükségessége mellett a növényi alapú étrendet folytatóknak pótolniuk kell a D-vitamint, és tartalmazniuk kell cinket és kalciumot tartalmazó termékeket az étrendjükben. Ételek elkészítésekor a fehérjeforrásokra is emlékezni kell – például a hüvelyesekre (bab, csicseriborsó, lencse).

A megfelelően kiegyensúlyozott növényi alapú étrend nem vezet táplálkozási hiányosságokhoz. Éppen ellenkezőleg, számos tanulmány megerősítette előnyeit számos betegséggel kapcsolatban. A növényi alapú étrend segít csökkenteni a testsúlyt, csökkenti az ischaemiás szívbetegség kockázatát, pozitív hatással van a lipidanyagcserére, csökkenti a magas vérnyomás és a cukorbetegség kockázatát. Az is bebizonyosodott, hogy azoknál, akik nem esznek húst, kisebb a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázata.

Paleo - őseink étrendje

A paleo diéta az őskori vadászó-gyűjtögető törzsek hagyományaira utaló táplálkozási modell. A paleo diéta alapja a feldolgozatlan élelmiszer - hús, hal, gyümölcs, zöldség és magvak.

A paleo diétát folytatók kizárják étlapjukból a gabonát, a feldolgozott tejtermékeket, a tejet, a cukrot és az édességeket. A paleo diéta hívei hangsúlyozzák, hogy ez a táplálkozási modell áll a legközelebb őseink természetes, eredeti életmódjához.

A paleo diéta megkérdőjelezhetetlen előnye a friss gyümölcsből és zöldségből származó rostok, vitaminok és ásványi anyagok bősége. A cukor- és keményítőtermékek fogyasztásának korlátozásával a paleo diéta csökkenti az étlap kalóriatartalmát, ezáltal elősegíti a fogyást

A paleo diéta a magas húsfogyasztáshoz kapcsolódik, így magas fehérjetartalmú étrend. A felesleges fehérje megterhelheti a májat és a vesét, ezért a paleo diéta krónikus betegeknél ellenjavallt

A paleo diéta további hátrányai a magas koleszterintartalom, az egészséges gabonatermékek hiánya és a kalciumhiány, amely csontritkuláshoz vezethet. Egyelőre nem állnak rendelkezésre megbízható tudományos adatok a paleo diéta hosszú távú alkalmazásának hatékonyságáról és biztonságosságáról.

Tudatos étkezés – a tudatos táplálkozás technikái

Befolyásolhatja-e az étel közérzetünket? A tudatos étkezési irányzat támogatói azzal érvelnek, hogy az étkezés módja ugyanolyan fontos, mint az étkezés összetétele. A tudatos étkezés technikái a mindfulness irányzatból származnak, és a kapkodó, stresszes és ésszerűtlen étkezés ellentétei. AlapvetőA tudatos étkezési feltételezések tudatos ételválasztás, az étkezések tápértékére való odafigyelés és az étkezés közbeni teljes koncentráció.

A tudatos étkezés kizárja a telefonálás, a tévézés vagy az újságolvasás közbeni étkezést. Az "itt és most"-ra való teljes összpontosítás lehetővé teszi, hogy a testből áradó érzésekre összpontosítson. A tudatos táplálkozásnak köszönhetően lehetőségünk van jobban felismerni az éhség- és jóllakottság központjából érkező jeleket.

A tudatos étkezés javíthatja az étellel való kapcsolatunkat – csökkenti az indokolatlan túlevés kockázatát, és elősegíti az egészségesebb, táplálóbb ételek kiválasztását.

Jelenleg sok tudományos kutatás folyik a tudatos táplálkozás hatékonyságának ellenőrzésére a testtömeg csökkentésében és az étkezési zavarok kezelésében.

Klimatarizmus, avagy étrend az éghajlatért

A klimatizmus olyan mozgalom, amely az olyan termékek fogyasztásának csökkentését hirdeti, amelyek előállítása kedvezőtlen klímaváltozást okoz. Egyre gyakrabban mondják a „bolygódiétáról”, azaz egy barátságos bolygóról is.

Mindkét irányzat része a fogyasztók folyamatosan növekvő környezettudatosságának és a klímakatasztrófa növekvő veszélyének.

A klimatizmus választása mögött nem feltétlenül egészségügyi okok állnak – ennek a diétának a fő motivációja a természeti környezet iránti törődés. Valóban segíthetünk bolygónkon étrendünk megváltoztatásával?

A klimatizmus alapfeltevése a húsfogyasztás csökkentése, amelynek előállítása az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik legnagyobb forrása. Az étrendben a magasan feldolgozott élelmiszerek helyett a helyi, szezonális növények növényi termékei dominálnak.

A klimatizmus magában foglalja az olyan termékek fogyasztásának felhagyását is, amelyek előállítása etikátlan, és a természeti környezet kizsákmányolásával vagy leromlásával jár (például a pálmaolaj).

Az éghajlat szempontjából fontos diéta a zero waste mozgalom, amely elősegíti az élelmiszer-pazarlás maximális csökkentését. Az élelmiszerek pazarlás elleni védelmének legradikálisabb formája a freeganizmus. A freegan diéta alapja a szupermarketek vagy éttermek által kidobott, fogyasztásra még alkalmas termékek.

Úgy tűnhet, hogy az egyén ételválasztása nem befolyásolja a bolygó sorsát. Amikor azonban az ökológiai táplálkozás globális trenddé válik, az élelmiszeriparra gyakorolt ​​hatás valósággá válik.

Minél jobban tisztában vannak a fogyasztók a táplálkozás etikai dimenziójával, annál valószínűbb, hogy valódi változtatásokat hajtanak végre.

Eliminációs diéták - gluténmentes, laktózmentes,FODMAP

Az eliminációs diéták fő feltételezése egy adott termék (vagy termékcsoport) kizárása az étlapról. A eliminációs diéták többsége az ún orvosi diéták, azaz bizonyos betegségek kezelésének elismert módszerei.

Közülük a legdivatosabb - a gluténmentes diéta - az egyetlen hatékony gyógymód a cöliákia, azaz a glutén intolerancia kezelésére. Az eliminációs diéták a kezelés részét képezik többek között ételallergia és túlérzékenység

Laktóz-intolerancia esetén laktózmentes diétát alkalmaznak. Ezzel szemben a FODMAP (csökkentett fermentáló szacharid-tartalom) diéta javasolt az irritábilis bél szindróma bizonyos formáira.

Az eliminációs diétát azonban nem csak a gyomor-bélrendszeri betegségekben szenvedő betegek alkalmazzák. A gluténmentes diéta megingathatatlan népszerűségnek örvend, annak ellenére, hogy a lengyel lakosság mindössze 1%-ánál diagnosztizálták a cöliákiát. Egyeseknél a glutén étrendből való kizárása utáni közérzetjavulást az ún. nem cöliákiás gluténérzékenység.

Az élelmiszer-túlérzékenység nem magával a gluténnel, hanem a gabonában található egyéb fehérjékkel is összefügghet. Egyes emberekben az étrend kizárása abból fakad, hogy bizonyos termékek károsak.

A pszichológiai nocebo effektus szerepet játszik ebben a jelenségben – a glutén vagy más „káros” anyagok fogyasztásának mellékhatásai érzelmi jellegűek és negatív elvárásainkból fakadnak.

Mire kell emlékezned, amikor eliminációs diéta mellett döntesz? Mindenekelőtt az étkezések megfelelő egyensúlyáról. A megfelelően összeállított eliminációs diéták nem károsak az egészségre, amennyiben megfelelő mennyiségű makro- és mikroelemet biztosítanak. Ezért érdemes arra törekedni, hogy a eliminációs diéta ne legyen hiányos. A dietetikussal való konzultáció segíthet a megfelelő menü összeállításában.

Szuperételek – mi az a szuperétel?

A szuperélelmiszerek kifejezés szó szerint szuperételeket jelent, azaz olyan termékeket, amelyek tápértéke átlagon felüli és egészségvédő.

A Superfoods nem tudományos fogalom, hanem az élelmiszergyártók intenzív marketing erőfeszítéseinek eredménye. A szuperételek listája számos egzotikus és drága összetevőt tartalmaz, mint például a goji bogyók, a chia mag, a quinoa, a spirulina, a pervuia, a zöldárpa és az acai magvak. És bár nehéz megtagadni ezektől a termékektől az egészséget javító összetevők magas tartalmát, a szervezetre gyakorolt ​​valódi „gyógyító” hatásukat a legtöbb esetben nem erősítették meg tudományos vizsgálatok.

Érdemes megjegyezni, hogy a szuperélelmiszerek időnkénti beiktatása az étrendbenem kevésbé fontos, mint az egész étrendünk. Ha nem tartunk be napi szinten egészséges, kiegyensúlyozott étrendet, a szuperételek alkalmankénti elfogyasztása nem fogja visszafordítani a megszokott választásaink hatását.

Jelenleg a szuperélelmiszerek koncepciója az egzotikus találmányok helyett egyre inkább a helyi, friss és szezonális termékeket népszerűsíti

Az úgynevezett lengyel szuperételek közé tartoznak többek között:

  • eper,
  • áfonya,
  • áfonya,
  • aronia,
  • lenmag,
  • édesem,
  • hagyma,
  • fokhagyma,
  • szilázs,
  • kelkáposzta
  • vagy köles.

Könnyebb, olcsóbb és elérhetőbb ezeket az összetevőket beépíteni az étrendbe, és összetevőik ugyanolyan gazdagok, mint a hagyományos szuperételek.

Kronodiéta - a biológiai óra ritmusára

A Chronodiet egy olyan diéta, amelyben az étkezések időpontja játszik domináns szerepet. A kronodiéta megalkotói azt állítják, hogy az étkezési időnek a biológiai órához való igazítása számos egészségügyi előnnyel jár.

Az étvágyszabályozó hormonok, gyümölcslevek és emésztőenzimek szekréciója a nap folyamán változik. Az étkezések ritmusának a természetes anyagcsere-változásokhoz való igazítása az optimális táplálkozási mód biztosítása. Tényleg így van?

A Chronodiet napi háromszori étkezést jósol. A reggeli, mivel ezek közül a legbőségesebb (a napi energiaszükséglet 40%-a) főként összetett szénhidrátokból álljon. A másik két étkezés elsősorban fehérjékből és zsírokból áll, zöldségek hozzáadásával. A szénhidrátfogyasztás korlátozása a nap második felében a zsírtartalékok aktiválására és a fogyás elősegítésére szolgál.

A kronodiéta betartásához rendszeres, stabil életritmus szükséges. Tudományos kutatások azt mutatják, hogy azok, akik műszakban dolgoznak, beleértve az éjszakai műszakokat is, nagyobb valószínűséggel fogyasztanak túl sok kalóriát.

Úgy tűnik, hogy tested belső ritmusával összhangban van az energiaszükségleted nagy részének elfogyasztása a nap első felében, és az esti túlevés elkerülése. Eddig még nem bizonyított egyértelműen, hogy a kronodiéta fogyókúrás hatása a bizonyos időpontokban történő étkezések eredménye, vagy egyszerűen az elfogyasztott kalóriák számának csökkenése

Ketogén diéta

A ketogén diéta az egyik legradikálisabb táplálkozási modell. Fő feltételezése a szénhidrátok fogyasztásának maximális csökkentése, amelyek főként szervezetünk energiahordozói.

A ketogén diéta hasonló állapotot hoz létreböjt, amelyben a zsírok az anyagcsere alapvető szubsztrátjává válnak. A glükóztól megfosztott sejtek zsírsavakat kezdenek égetni, és e változások termékei az ún. keton testek. A vérben lévő ketonok magas koncentrációját ketózisnak nevezik, amely a ketogén diéta elnevezése.

A ketogén diéta hatékonysága a testtömeg csökkentésében, a sportteljesítmény javításában vagy különféle betegségek kezelésében számos tudományos vizsgálat tárgya. A ketogén étrend bevált ajánlása eddig csak egy állapotra vonatkozik: a gyógyszerrezisztens epilepsziára.

Az idegsejtek ketonok égetésére való átállításával az idegrendszerben az átvitelben olyan változások lépnek fel, amelyek csökkenthetik a rohamok gyakoriságát.

Nagy reményeket fűznek a ketogén diétának a rák kezelésében való hatékonyságáról szóló tanulmányokhoz. Ígéretes ötletnek tűnik a rákos sejtek éheztetése a glükózellátásuk megfosztásával. Sajnos egy ilyen kezelési módszer hatékonyságát és biztonságosságát még nem erősítették meg egyértelműen.

A ketogén diéta a táplálkozás egy radikális modellje, amelyet csak szigorú indikációk mellett és orvos felügyelete mellett szabad alkalmazni. Az egészségügyi javallatok nélküli ketogén diéta „divatja” nemcsak indokolatlan, de káros is lehet.

Magas zsírtartalmú diétaként lipidzavarok, túlzott májterhelés és szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát hordozza magában. A ketogén diéta gabona-, gyümölcs- és zöldségmentes, ami magában hordozza a vitamin- és ásványianyag-hiány kockázatát.

Mediterrán diéta – az egészséges táplálkozás királynője

A mediterrán diétát az egyik legegészségesebb táplálkozási modellként ismerik el. Megingathatatlan népszerűségét többek között annak köszönheti, számos tudományos társaság pozitív véleményéből és az egyre több tanulmányból, amelyek megerősítik hatékonyságát a betegségek megelőzésében és kezelésében.

Az Egyesült Államok által közzétett idei legjobb diéták 2022-es rangsorában News & World Report, a mediterrán diéta az első helyen szerepel, mint a legegészségesebb és leghatékonyabb étkezési mód.

A mediterrán emberek étkezési szokásai ihletforrásként szolgáljanak a menü megtervezésekor, függetlenül attól, hogy hol élsz.

Mik a mediterrán étrend jellemzői?

Naponta friss gyümölcs és zöldség fogyasztása, kevés állati zsír fogyasztása és olívaolajjal való helyettesítése, hal és sovány tejtermékek fogyasztása vörös hús helyett - ezek az alapvető jellemzőkezt a diétát. Emellett a mérsékelt vörösbor fogyasztás és a rendszeres testmozgás a mediterrán életmód része.

Mik a mediterrán diéta előnyei?

Először is megvéd bennünket a szív- és érrendszeri betegségektől - ischaemiás szívbetegség, artériás magas vérnyomás és érelmeszesedés. Ezenkívül a mediterrán étrend csökkenti a cukorbetegség, a demencia és a rák kialakulásának kockázatát.

A szívbetegségek kockázata akár 30%-kal is csökkenhet a mediterrán étrend mellett. Fontos, hogy ennek a táplálkozási modellnek nincsenek mellékhatásai, és hosszú távon is biztonságosan használható.

DASH diéta – hatékony fegyver a magas vérnyomás elleni küzdelemben

A DASH diéta egy másik példa az egészségvédő diétára, amely bizonyított tudományos hatásokkal rendelkezik. A DASH betűszó a hatékonyságát értékelő tudományos tanulmány angol nevéből származik.

Diétás megközelítések a magas vérnyomás megállítására egy orvosi kísérlet, amely az 1990-es évek végén kimutatta, hogy a vérnyomást csak diétával lehet csökkenteni.

A bizonyítottan vérnyomáscsökkentő hatás mellett a DASH diéta más szív- és érrendszeri betegségeket is megelőz, pl. érelmeszesedés és cukorbetegség

A DASH diéta alapja a betegek oktatása bizonyos termékek fogyasztásának előnyeiről és kockázatairól. A DASH diéta alapelvei közül sok egybeesik a mediterrán diétáéval.

A DASH diéta a zsírok (különösen az állati eredetű) csökkentésén, az alacsony húsfogyasztáson, valamint a zöldségek, gyümölcsök, diófélék és sovány tejtermékek fogyasztásának jelentős növelésén alapul.

Az alapvető energiaforrás a teljes kiőrlésű gabonatermékek. Javasoljuk továbbá, hogy kerülje a nátriumban gazdag ételeket, például az asztali sót, a feldolgozott hús- és h altermékeket, a konzerveket és a sós ételeket.

Fontos, hogy a DASH diéta nem csak az artériás magas vérnyomással diagnosztizáltak számára ajánlott, hanem megelőző módszerként az ún. magas normál vérnyomás (a vérnyomás normális, de magasabb az optimálisnál)

Krzysztof BialaziteA krakkói Collegium Medicum orvostanhallgatója, aki lassan belép az orvosi munka állandó kihívásainak világába. Különösen érdekli a nőgyógyászat és a szülészet, a gyermekgyógyászat és az életmódgyógyászat. Az idegen nyelvek, az utazás és a hegyi túrázás szerelmese.

Kategória:

Diéták