ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: lek. Tomasz Nęcki

Sokan úgy gondolják, hogy a rák a modern civilizáció problémája, és a múltban az emberek nem h altak bele rákban. Valójában ez az egyik orvosi mítosz – a rosszindulatú daganatok az idők hajnala óta kísérték az emberiséget, és a legtávolabbi időkben is felelősek voltak néhány halálesetért. Akkor miért hiszik egyesek, hogy az emberek egykor nem h altak bele rákban?

A rák már régóta az egyik legnagyobb emberi egészségi probléma. Gyakran lehet hallani a különböző médiában kampányokról, amelyek célja egyrészt a tüdőrák vagy a mellrák és más daganatos megbetegedések lehetséges tüneteivel kapcsolatos betegek tudatosságának növelése, másrészt olyan magatartások népszerűsítése, amelyek csökkenthetik egy-egy súlyos betegség kockázatát.

Egy dolgot határozottan be lehet ismerni: a rákot egyszer nem említették olyan gyakran, mint az elmúlt években. Emiatt vannak olyan emberek, akik teljesen meg vannak győződve arról, hogy a rák „korunk” betegsége, és hogy a múltban az emberek nem h altak bele rákban. Bizonyos mértékig az ilyen gondolkodás indokoltnak tűnik, de a gyakorlatban nem sok köze van az igazsághoz.

A rák ősidők óta támadja az embereket

Az elmúlt években több szó esett a rákról, de amikor ritkábban hangzott el, mindenesetre különféle embereket támadott meg. Például a rákot említette Hippokratész, aki korunk előtt élt, és a rák természetében bekövetkezett változásokat az ókori egyiptomiaknál is találták.

Néhány embert nehéz meggyőzni az egyiptomi kéziratokról szóló információk alapján, amelyek Kr.e. 1500 körüli időkre nyúlnak vissza. és a mellrákos esetek egyik első jelentésének számítanak – ilyen esetekben megemlíthetők azok a múmiák, amelyekről kiderült, hogy csontrákjuk volt a haláluk előtt.

Érdekes módon a rák valójában nem csak az emberi faj szenvedése. Ilyen változásokat észleltek a neandervölgyiek és a történelem előtti állatok talált maradványaiban is.

A rákot nemcsak a környezetszennyezés elősegíti

Többször aláhúzvaaz, hogy a különféle anyagoknak, például a cigarettafüstnek és a levegőben szálló szennyeződéseknek való kitettség növelheti a rák kockázatát.

Azok az emberek, akik meg vannak győződve arról, hogy a múltban nem h altak meg rákban az emberek, érvelhetnek meggyőződésük alátámasztására, hogy mivel a távoli múltban az ember nem volt kitéve a környezetszennyezésnek, egyszerűen nem kaphatott rákot a világon. A végén kiderül, hogy ahogy a rák kockázata a régi időkben alacsonyabb lehetett, úgy az sem csökkent nullára.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy bizonyos természeti tényezők is elősegíthetik a rákkeltő folyamatot - vagyis a daganatképződés folyamatát. Ezek közül az egyik, amely a rák előfordulásával jár, és amely ellen senki sem tudja magát teljesen megvédeni, az ultraibolya sugárzás – és régóta figyelik a napfénynek való kitettség és a bőrrák közötti összefüggést.

Az őskorban a természetes méreganyagok, radioaktív anyagok és a környezetben élő különféle mikroorganizmusok kedvezhettek a ráknak. A rákkal összefüggésbe hozható kórokozók közé tartoznak mind a baktériumok (pl. E. coli), mind a vírusok (pl. HPV).

Néha a rák "nem" jelent meg

A legtöbb daganatos megbetegedés az idősebb betegek csoportjában fordul elő – végső soron észrevehető, hogy minél idősebb lesz az ember, annál nagyobb a rák kockázata. Természetesen ez nem vonatkozik minden daganatos megbetegedésre (egyesek végül is főleg gyermekkorban fordulnak elő), de általában a fent említett összefüggés határozottan fennáll.

Itt érdemes megemlíteni, hogy az ókorban az emberek nem éltek olyan sokáig, mint most. Manapság már senkit sem lep meg az, hogy valaki 70-80 évig él. Valamikor meglepő volt, hogy egy férfi 30 évig élt.

Lehet, hogy az emberek ritkábban kaptak rákot, mert egyszerűen nem alakult ki rák életük során – kell egy kis idő, amíg kialakulnak azok a mutációk, amelyek az első rákos sejtek megjelenését okozzák az emberi szervezetben.

A rák mindig is volt, de nem mindig ismerték fel

Arról már volt szó, hogy a neandervölgyieknél már megtalálták a daganatos betegségek megnyilvánulásait. Ez azonban viszonylag nemrég történt. Nagyon valószínű, hogy abban az időben az emberek nem tudtak semmilyen betegségről.

Napjainkban egyes daganatos betegségeket nagyon késői, jelentős stádiumban diagnosztizálnak, amikor a prognózis nehezen tekinthető kedvezőnek. Okez az állapot többek között az a tény, hogy egyes rákos megbetegedések hosszú ideig nem adnak tüneteket.

Abban a helyzetben, amikor a páciens bizonyos betegségekre panaszkodik, lehetőség van különféle vizsgálatok elvégzésére, akár képalkotásra is, mint például:

  • számítógépes tomográfia,
  • szcintigráfia
  • vagy mágneses rezonancia képalkotás.

Akkoriban, amikor még senki sem álmodott az áramlatról, és lándzsával szerezték be az élelmet, egyszerűen lehetetlen volt rákot találni. Végül néhány rákban szenvedő ember meghalhat, és közvetlen környezete halálának okai rejtély maradhatnak, amelyet nem lehet megfejteni.

Neoplasztikus megbetegedések voltak, vannak és nagy valószínűséggel előfordulnak emberekben. Ma az orvostudomány nagy ismeretekkel rendelkezik ezek okairól, tüneteiről és kezelési lehetőségeiről. Mindazonáltal még mindig folynak a kutatások arra vonatkozóan, hogy miként lehet őket még gyorsabban észlelni, és azokat, amelyek a jelenleginél javítják a kezelésük hatását.

Csak számolni kell azzal a ténnyel, hogy ahogyan az emberek mindig is megh altak rákban, a jövőben is egyre kevesebb lesz az ebből eredő halálozás.

Szonda

Kategória:

Onkológia