A mucocele vagy myxoma a nyálkahártya elváltozása, amelyet valamilyen nyálkahártya pangásos cisztának neveznek. Mik a pangásos nyálkahártya ciszta tünetei? Melyek a pangásos ciszták és mi a mucocele kezelése?

Mucocele( myxoma ,nyálkahártya pangásos ciszta ) a lefolyó elzáródása esetén képződik a nyálkahártya mirigyeinek váladéka. A szájnyálkahártya több száz apró nyálmirigyet tartalmaz, amelyek folyamatosan hidratálják, így megkönnyítik a táplálékfelvételt. Ezek az apró mirigyek különféle kóros állapotok kialakulásának kiindulópontjává válhatnak.

Ide tartoznak többek között a ciszták, vagyis a folyékony vagy félfolyékony tartalommal telt kóros üregek. A cisztát a hám által belülről küldött kötőszövetes zacskó korlátozza (akkor igazi cisztával van dolgunk) vagy nem lehet küldeni (ún. álciszta)

A kis nyálmirigyek cisztái enyhe, nem daganatos elváltozások. Minden életkorban előfordulnak, és leggyakrabban fiataloknál.

Mucocele: okok

Kis nyálmirigyek, körülbelül 200-400, az egész szájat bélelő nyálkahártyába ágyazódnak. Állandóan ellátják funkciójukat – nyálat termelnek.

Ha mikroszkóp alatt megnézi az apró nyálmirigyet, láthatja, hogy mirigyszövetből és kivezető csatornából áll.

A mirigyszövet által termelt nyálkahártya-tartalom (nyál) a kimeneti csatornát követve a végén feláramlik a nyálkahártyára. Ha a szállítórendszer meghibásodik és a nyálmirigy továbbra is nyálat termel, az ún mucocele vagy pangó ciszta

Pangásos ciszták: típusok

A szakirodalomban gyakran kétféle változást írnak le a mucocele kifejezés alatt:

  • A nyálkahártya tartalom extravazációjával kapcsolatos ciszták. Pl. ajakharapás, fogászati ​​beavatkozás során keletkezett trauma, fogszabályozó tartóval vagy fogsor elemekkel okozott nyálkahártya irritáció következtében a nyálmirigy csatorna folytonossága megszakad. A nyálkatartalom, amely normál esetben a szájüregbe kerülne, kifolyik, és ebben a helyzetbenlágy szövetekben halmozódik fel, ciszta kialakulását okozva. Az extravazált tartalmat gyorsan körülveszi az immunrendszer sejtjeinek koszorúereje, amelyek idővel beburkolják azt. Ennek a képződménynek nincs hámrétege, ezért pszeudocisztának minősül. Az ilyen típusú változások érdemlik meg a mucocele nevet.
  • A nyálkahártya-tartalom visszatartásával kapcsolatos ciszták, azaz nyálkahártya pangásos ciszták vagy pangásos nyálciszták. Ezeket a kis nyálmirigyekből kivezető csatornák teljes vagy részleges elzáródása okozza. Az említett elzáródás összefüggésbe hozható mechanikai traumával vagy krónikus gyulladással. A nyálpangás a kivezető csatornák kiszélesedését és a helyi gyulladás elmélyülését okozza. A nyál összegyűlik a kimeneti csatornában, és cisztát képez. A hám, amely egy réteg a kimeneti traktus falában, kibontakozik és kibéleli a ciszta belsejét. Ebben az esetben valódi cisztával van dolgunk. Az ilyen típusú elváltozások tulajdonképpeni neve "kis nyálmirigy pangásos ciszta", de előfordul, hogy a szakirodalomban néha felcserélhetően mucocele-nek nevezik.

Mindkét elváltozás klinikai képe azonos, ezért gyakran összekeverik őket, és egyetlen kifejezésnek nevezik őket - mucocele. Az elváltozások természetéből adódóan ez a név csak az extravazált nyálciszták számára tartható fenn.

A nyálkahártya pangásos cisztáinak tünetei

Mind az extravazációból származó, mind a nyálkahártya-visszatartással összefüggő ciszták klinikai tünetei azonosak. A szájnyálkahártyán viszonylag lágy felfelé irányuló mozgás jelenik meg. A kialakult csomó szabályos alakú (általában gömb alakú), és jól elhatárolódik a szomszédos szövetektől. Ritka esetekben oromzatos alkotás formájában jelenik meg.

Ezeknek a cisztáknak az átmérője általában nem haladja meg az 1 cm-t, étkezéskor a méretek kissé növekedhetnek. A mucocele a legtöbb esetben egyedileg fordul elő, bár olyan esetekről is beszámoltak, amikor a kis nyálmirigyek többszörös cisztáját is jelentették. A folyékony vagy félszilárd anyag tartalma miatt általában egyértelmű a buborékolás tünete

Az elváltozás feletti nyálkahártya kékes vagy enyhén fehér színűvé válik. A megfeszült nyálkahártyán keresztül látható a vastag váladék, amely kitölti a cisztát. A cisztaképződést nem kísérik fájdalomtünetek, a betegek csak az idegen test szájban való jelenlétével kapcsolatos kellemetlenségekre panaszkodnak.

Az alsó ajak nyálkahártyája tipikus helye a kis nyálmirigy ciszták kialakulásának. Az is előfordulhogy az arc nyálkahártyáján, a lágy szájpadláson, a szájzugban vagy a nyelven képződnek.

Mucocele: kezelés és prognózis

A kis nyálmirigyek felületes cisztái néha spontán eltűnnek, és nem igényelnek orvosi beavatkozást. Az ilyen "spontán" gyógyulás után gyakran előfordulnak visszaesések.

Abban az esetben, ha az orvosnak intézkednie kell, a nyálmirigy-ciszták kezelése sebészi. Az eljárást járóbeteg alapon, fogorvos felügyelete mellett végezzük. A nyálkahártya pangásos cisztáinak számos kezelése létezik. Az indikációktól függően az orvos kiválasztja a legmegfelelőbbet.

A leghatékonyabb módszer a ciszta teljes kimetszése a szomszédos mirigyekkel. Az egész eljárás gyors és helyi érzéstelenítésben történik. A ciszta feletti nyálkahártyát bemetsszük, hogy szabadon hozzáférhessen a lézióhoz.

Ezután a teljes cisztát a kötőszövetes zacskóval óvatosan kimetsszük, és a sebet összevarrjuk. A kapott biológiai anyagot mikroszkópos vizsgálatra küldik a diagnózis megerősítésére. Ha pangásos nyálkahártya-cisztát diagnosztizálnak, a prognózis jó.

A lézió teljes eltávolítása a szomszédos kis nyálmirigyekkel együtt azt jelenti, hogy ritka a visszaesés.

  • Nyálmirigy-gyulladás: okok, tünetek, kezelés
  • Nyálmirigyrák - a kockázat az életkorral növekszik
  • Nyálmirigy kövek: okok, tünetek, kezelés

Kategória:

Egyéb