Az agyvelőbántalmak a krónikus vagy maradandó agykárosodás általános kifejezése. Az agyvelőbántalmak számos betegség (beleértve a terhesség alattiakat is), mérgezés vagy fejsérülés szövődményei lehetnek. Az encephalopathia okaitól függetlenül többek között ahhoz vezet, hogy a motoros funkciók vagy az intellektuális képességek elvesztéséhez. Tudja meg, mely betegségek és sérülések vezethetnek agyvelőbántalmakhoz.
Encephalopathiákaz agyi struktúrák különböző eredetű tényezők által okozott krónikus vagy maradandó károsodásának általános kifejezése. Ennek a folyamatnak a következménye a motoros funkciók és/vagy az intellektuális képességek elvesztése, amelyhez a központi idegrendszerből származó egyéb kóros neurológiai tünetek is társulnak.
Veleszületett agyvelőbántalmak
1. A perinatális sérülés után
- mechanikus - nyomás, a folytonosság megsértése vagy a bőrfelületek szakadása;
- fizikai - a méhen belüli nyomás változásai és ingadozásai;
2. Magzati fertőzések után
- citomegalovírus - ha a fertőzés a terhesség első trimeszterében következik be, vetélés vagy számos születési rendellenesség fordulhat elő a gyermekben. Ha a magzat később megfertőződik, a gyermek veleszületett citomegalovírus tüneteivel (hepatitis, tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás) születhet;
- rubeola terhesség alatt súlyos magzati rendellenességeket okoz, mint pl mentális retardáció, vízfejűség, süketség, csontdeformitások, szívhibák;
- toxoplazmózis – a legveszélyesebb fertőzés az első trimeszterben jelentkezik, mivel vetéléssel is végződhet. A fertőzés a második trimeszterben az idegrendszer és a szem hibáit, a harmadik trimeszterben pedig vérszegénységet vagy a máj megnagyobbodását okozhatja;
- hepatitis B - a gyermek terhesség alatti fertőzése azt jelenti, hogy krónikus hepatitis B lesz, ami cirrhosis vagy krónikus rosszindulatú hepatitis kockázatával jár;
- herpesz - ha a terhesség 20. hete előtt fertőződött meg, vetélést okozhat. Lehetséges a magzat hibái is: kis szemek, mikrokefália, vízfejűség, sőt a központi idegrendszer károsodása is. A harmadik trimeszterben bekövetkezett fertőzés növeli a koraszülés kockázatát. Ha az anya nemi szerve fertőzött, nő a herpesz fertőzés veszélye a szülés során. Ezután a fertőzés az újszülöttben lehettüdőgyulladással, agyhártyagyulladással és agygyulladással nyilvánul meg;
- bárányhimlő - 5-6% a varicella vírus transzplacentáris fertőzése esetén a terhesség első trimeszterében. újszülötteknél veleszületett himlőszindróma alakul ki (mikrokefália, cerebelláris hypoplasia, hydrocephalus, a szenzomotoros fejlődés gátlása);
3. Terhességi mérgezés után
A terhességi mérgezés (gesztózis) okai ismeretlenek. Ismeretes azonban, hogy bizonyos tényezők növelhetik előfordulásának kockázatát, pl. egy nő első terhessége, többes terhessége, anyja életkora - 35 év felett
4. Örökletes betegségek,pl. Down-szindróma, fenilketonúria.
Szerzett agyvelőbántalmak
1. Traumás encephalopathiák
- agyrázkódás
- agyi zúzódás
- epidurális hematoma
- szubdurális hematoma
- intracranialis hematoma
2. Hipertóniás encephalopathia
A hipertóniás encephalopathia a vérnyomás éles emelkedésének következménye. Ennek a folyamatnak az eredményeként az agyi véráramlás megzavarodik, és ebből következően - agyödéma, petechiák és kis agyi infarktusok. Ekkor fejfájás, hányás, látászavarok, tudatzavarok és epilepsziás rohamok jelentkeznek.
3. atheroscleroticus encephalopathia
A Binswanger-féle szubkortikális atheroscleroticus encephalopathia egy olyan betegség, amelynek lényege az agyi kis arteriolák atherosclerosis által okozott károsodása – egy olyan betegség, amelyben zsírrészecskék, fehérjék és kalciumsók halmozódnak fel az artériák falán. Ennek következtében számos, kisméretű infarktus van az agyban.
4. Metabolikus encephalopathiák
A metabolikus agyvelőbántalmak (EM) olyan betegségek csoportja, amelyeket endogén (a szervezeten belül termelődő) toxinok jelenléte okoz szervi elégtelenség során, és kóros agyi funkciókban nyilvánul meg.
- hepatic encephalopathia- a központi idegrendszer működésével kapcsolatos problémák oka a májelégtelenség, amely a szervezetben lévő méreganyagok, pl. ammónia, aromás aminosavak, moduláló peptidek;
- urémiás encephalopathia- az aminosavak szervezetben történő felhalmozódásának eredménye, amelyeket általában a vesék szűrnek, majd a vizelettel választanak ki. A betegség tünetei az apátia, az értelmi hanyatlás, görcsök, myoclonus, izomgörcsök, nyugtalan láb szindróma;
- hiperglikémiás encephalopathia- a glükózhiány következménye, amely az egyetlen forrásaenergia az agy számára (a szénhidrát felszívódás után termelődő glükóz kb. 50%-át használja fel az agy). A betegség tünetei a rossz közérzet, éhség, majd nyugtalanság, szorongás, vegetatív tünetek, epilepsziás rohamok és kóma;
- hipoglikémiás encephalopathia- két formában fordul elő:diabéteszes keto kóma(főleg inzulinfüggő cukorbetegségben - I. típusú) és nem ketonhiperozmoláris kóma(általában 2-es típusú cukorbetegségben fordul elő). Mindkét állapotban a kóros glükóz-anyagcsere és az agyi hipoxia következtében megnövekszik a tejsav és a ketontestek koncentrációja, valamint csökken az agyi véráramlás. A betegség tünetei: polyuria, részleges (motoros) epilepsziás rohamok, csökkent értelmi funkciók, különféle súlyos tudatzavarok, hiperventiláció, majd kóma;
- pajzsmirigy túlműködésidegességben, ingerlékenységben, exophthalmusban, ritkán generalizált görcsökben nyilvánul meg;
- pajzsmirigy alulműködés- fejfájás mellett túlzott álmosság, intellektuális funkciók elvesztése, zavartság is előfordulhat;
- hyperparathyreosis- hypoparathyreosisban a tünetek az idegrendszer túlműködésével (ingerlékenység, paresztézia, izomgörcsök, görcsök) és intracerebrális meszesedéssel (demencia) társulnak;
- hypoparathyreosis , amely hiperkalcémiához vezet, zavart hangulatban, tájékozódásban és kómában nyilvánul meg;
- hőguta- az encephalopathiás elváltozásokat a hőguta során fellépő víz- és elektrolitháztartási zavarok is okozzák;
5. Gyulladás utáni encephalopathia
A gyulladás utáni encephalopathia fertőzések, például agyhártyagyulladás után jelentkezik. Ez epilepszia, hangulati és személyiségzavarok, értelmi fogyatékosság, vakság és halláskárosodás formájában jelentkezhet.
6. Vakcináció utáni encephalopathia
A vakcina encephalopathia egy neurológiai rendellenesség, amely az immunizálás szövődménye Az ilyen típusú encephalopathia gyakoriságát 1: 140 000-1: 300 000 beoltottra becsülik. Az oltás utáni encephalopathia mentális retardációhoz, visszatérő görcsrohamokhoz, epilepsziához vezethet – különösen myoklonusos epilepsziához és Lennox-Gastaut-szindrómához.
7.Spongif.webporm encephalopathiák (TSE)
- Creutzfeldt-Jakob-kór (CJD), beleértve a betegség új változatát (nvCJD);
- Gerstmann-Sträussler-Scheinker szindróma (GSS);
- kuru ("nevető halál");
- végzetes családi álmatlanság(FFI);
- Alpers csapat;
8. Wernicke-encephalopathia (alkoholos encephalopathia)
A Wernicki-encephalopathia az alkohol mérgező hatásának következménye, egyidejű vitaminhiánnyal (főleg B1-vitamin). A betegség az oculomotoros izmok bénulásában, tudatzavarban, gyakran akaratlan mozgásokban nyilvánul meg.
9. AIDS encephalopathia
AIDS encephalopathia, vagyAIDS-szel összefüggő demencia szindróma(AIDS demencia komplexum - ADC) vagy HIV demencia A betegség oka gyulladás, amely a szürke- és fehérállomány erei körül helyezkedik el, ami az agy hibáihoz vezet.
A következmény kognitív károsodás (főleg a memória és az asszociáció zavara), amely a motoros funkciók zavarával (pontos mozgások, egyensúlyzavarok és remegés), beszédzavarokkal és viselkedési változásokkal (apátia, kábulat) társul. , az érzelmi reaktivitás és a spontaneitás elvesztése).
- A diabéteszes neuropátia a cukorbetegség gyakori szövődménye
- Az elektroencephalográfia (EEG) egy olyan teszt, amely az agy betegségeit diagnosztizálja. Mi az EEG?
- Teszt: Hogyan lehet felismerni a stroke-ot