Obszesszív-kompulzív zavar (OCD) egy olyan személy előfordulása, akinek visszatérő, tolakodó gondolatai vagy cselekedetei vannak, amelyeknek nehéz ellenállni. Az ezektől való tartózkodás megkísérlése fokozódó félelemmel, szorongással, feszültséggel vagy szenvedéssel jár. Miben nyilvánul meg rögeszmés-kényszeres zavar, mik az okai és milyen a kezelés?

Obszesszív-kompulzív zavar(OCD, vagy rögeszmés-kényszeres betegség) immár a hivatalos neve. A „rögeszmés-kényszeres rendellenesség” kifejezést egyre ritkábban használják, és főleg a köznyelvben jelenik meg, mivel a jelenlegi ICD-10 osztályozásban a neurotikus rendellenességek kifejezést a szorongásos rendellenességek kifejezés váltotta fel.

Tartalom:

  1. A rögeszmés-kényszeres zavar tünetei
  2. A rögeszmék típusai
  3. Kényszerfajták
  4. A kényszerbetegség egyéb tünetei
  5. A rögeszmés-kényszeres zavar okai
  6. Obszesszív-kompulzív zavar – Kezelés
  7. A rögeszmés-kényszeres zavar kognitív modellje
  8. A rögeszmés-kényszeres zavar kognitív modellje - munkamódszerek
  9. A rögeszmés-kényszeres rendellenesség viselkedési modellje
  10. A rögeszmés-kényszeres rendellenesség viselkedési modellje - munkamódszerek

A rögeszmés-kényszeres zavar tünetei

A rögeszmés-kényszeres rendellenesség túlnyomórészt rögeszmés vagy tolakodó (rituálék / kényszerek) lehet.

Az OCD jellemzője, hogy a megszállottságokat és/vagy kényszereket a páciens nemkívánatosnak és gyakran logikátlannak érzékeli.

Ezért az OCD-t átélő személy szégyelli őket.

A rögeszmék típusai

A tolakodó gondolatok (más néven rögeszmék) intenzívek, hevesek, és gyakorlatilag mindig kellemetlennek, kínosnak, abszurdnak és nemkívánatosnak élik meg őket az adott személy. Ezeket a saját gondolataidnak tekintik.

A rögeszmék a következő kategóriákba sorolhatók:

  • tolakodó bizonytalanság - leggyakrabban a hétköznapi dolgokra vonatkozik, pl.: visszatérő bizonytalanság, hogy becsukták-e az ajtót, lekapcsolták-e a villanyt, elzárták-e a vízcsapokat, megfelelően és egyenletesen elhelyezték-e a tárgyakat, megfelelően és hatékonyan mosott kezet stb.
  • istenkáromlóra gondolakár obszcén, akár vulgáris jellegű - gyakran súlyosbodik olyan helyeken vagy körülmények között, amelyek között különösen nem megfelelő (pl. templom, ima, találkozás szeretteivel stb.). Tolakodóak, nemkívánatosak és gyakran ellentétben állnak a páciens világképével
  • tolakodó impulzusok - pl. ellenállhatatlan gondolatok arról, hogy nyilvános helyen sikoltozunk vagy kitettük magunkat, valami kompromittálót teszünk vagy agresszívek vagyunk olyan emberekkel szemben, akikkel szemben nincs rosszindulatú szándékunk, és akik közel állnak hozzánk (pl. lökd meg az anyát, rúgd meg a baba, hajolj ki túlzottan az ablakon stb.). OCD-ben ezeket az impulzusokat soha nem hajtja végre a páciens, de erős félelem kíséri őket, hogy hamarosan megvalósulnak, és megpróbálják megakadályozni őket
  • megvilágítások - folyamatos, hosszú, haszontalan, álfilozófiai és nehezen megtörhető egy téma, probléma vagy gondolat "rágása" döntéshozatal és konstruktív következtetések képtelensége mellett
  • megszállott félelem a szennyeződéstől, tisztátalanságtól, baktériumoktól, önszennyezéstől vagy másoktól. Jellemzője a megszállott igény a tökéletes, valótlan rend, szimmetria, a tárgyak sajátos elrendezése a környezetben stb. fenntartására.

Kényszerfajták

Az invazív tevékenységek (más néven kényszerek), mint a rögeszmék, nemkívánatosak, visszatérőek. Értelmetlennek és kínosnak tartják őket.

A kényszerek a következő formájúak lehetnek:

  • mindennek (ajtók, vízcsapok, tárgyak stb.) tolakodó ellenőrzése válaszként a tolakodó bizonytalanságra
  • ismétlődő tisztítás, rögeszmés kézmosás, egymásra rakás stb., ami azzal a bizonytalansággal jár, hogy ezeket a tevékenységeket helyesen, az ön által meghatározott eljárásoknak megfelelően hajtották-e végre, és hogy hatékonyak voltak-e
  • visszatérő korrigálás, rendezés, rendezés a rend, a szimmetria, a tárgyak meghatározott elrendezésének megszállott törekvésével kapcsolatos
  • összetett tevékenységek, amelyek bizarr rituálékhoz hasonlítanak, amelyeket a páciensnek végre kell hajtania, hogy megakadályozza a feszültség fokozódását vagy a katasztrofális, de rendkívül valószínűtlen következmények veszélyét (pl. "Fekete zoknit vagy fehér blúzt kell viselnem, pofont kell ütnöm a jobboldalamra" térdre ötször, hogy ne történjen semmi rossz a családommal, hogy senki ne legyen beteg")
  • kötelező készletezés

A kényszerbetegség egyéb tünetei

A rögeszmés rendellenességet néha más tünetek is kísérhetik:

  • szorongásos zavarok, pl. pánikbetegség vagy generalizált szorongásos zavar
  • depresszió - kezelésre rezisztens vagy hosszan nem kezelt rögeszmés-kényszeres zavar lehetsúlyos szenvedést okozó személy súlyosan károsíthatja az otthoni, munkahelyi, iskolai vagy egyetemi működését. A társadalmi/szakmai működés ezen súlyos zavaraira válaszul rossz hangulatot, alacsony önértékelést tapasztalhat, tehetetlenség és reménytelenség érzése alakulhat ki, és akár egy teljes depressziós epizód is kialakulhat
  • deperszonalizáció és derealizáció – néha a kényszereket kísérő szorongás és feszültség, vagy az ezeknek való ellenállásra tett kísérlet olyan mértékű, hogy időszakos irreális érzést kelt. Ekkor az embernek az a benyomása lehet, hogy nincs teljes kapcsolata a világgal, hogy az őt körülvevő emberek és tárgyak valótlanok, mesterségesek, olyanok, mint a dekorációk (derealizáció). Az is lehet, hogy saját gondolatai elszakadnak tőle, mintha nem is hozzá tartoznának, hogy egy cselekvés vagy testrész érzetei, érzelmei nem az övéi
  • tic - ezek önkéntelen, visszatérő mozdulatok (pl. szemvillanás, vállrándítás, grimasz stb.) vagy hangjelenségek (morgás, ugatás, sziszegés stb.). A tikek, akárcsak a rögeszmék, olyan érzések, amelyeknek nagyon nehéz vagy lehetetlen ellenállni
  • Ajchmofóbia - ez az éles tárgyaktól való intenzív félelem, kombinálva a velük való érintkezés elkerülésével és elrejtésével
  • mysophobia - a szennyeződéstől való túlzott félelem, erős szükséglettel kombinálva, hogy elkerüljük a vele való érintkezést és távolítsuk el
  • bakcilofóbia – a mizofóbiához hasonló félelem a baktériumoktól

A rögeszmés-kényszeres zavar okai

Az OCD okai összetettek, és a következők:

  • korai stádiumú és széles körű felelősségtudat a kockázatmegelőzésért (gyermekkorban megerősítve és megnyugtatóan)
  • gyermekkori élmény, amelyben a felelősséggel kapcsolatos érzékenység az ellene való folyamatos védekezés eredményeként merült fel;
  • a kötelesség merev és radikális megértése
  • olyan konkrét tapasztalat vagy tapasztalatok, amelyekben a tett vagy mulasztás ténylegesen súlyos személyi vagy egyéb szerencsétlenséget okozott
  • olyan élmény, ahol gondolatok vagy tettek (vagy mulasztásaik) és az alábbi szerencsétlenség tévesen társíthatók a következő szerencsétlenséggel
  • rendellenességek a központi idegrendszer anatómiájában és/vagy működésében
  • perinatális terhelés
  • genetikai és környezeti tényezők

Obszesszív-kompulzív zavar – Kezelés

A rögeszmés-kényszeres zavarban (OCD) szenvedők mély kényelmetlenséget tapasztalnak a tünetek lefolyása miatt, és gyakran szégyellik neurózisukat.

Az évek során a magányban elviselt tünetek egyre intenzívebbé és ellenállóbbá váltak a változásokkal szemben, ezért is olyan fontos a megfelelő pszichoterápia megkezdése

A kényszerbetegségek esetében a leggyakrabban alkalmazott kognitív-viselkedési terápia (CBT), amelynek célja az ördögi kör megtörése és a szorongásos tünetek felhalmozódásának mechanizmusa

A rögeszmés-kényszeres zavar kognitív modellje

Hangsúlyozza az értelmezés (jelentésadás) szerepét, amely a tapaszt alt megszállottságokat kíséri. Egy rögeszmés-kényszeres betegségben szenvedő személynél a következők fordulhatnak elő:

  • gondolat-akció fúzió ("mágikus gondolkodás"), azaz az a meggyőződés, hogy a "rossz" gondolatok rossz következményekkel járhatnak, pl. lopás, autóbaleset, betegség, halál; az a meggyőződés, hogy a gondolatok puszta birtoklása már a rejtett vágy megnyilvánulása, és elkerülhetetlenül rossz következményekhez vezet
  • eltúlzott felelősség, vagyis annak a hitnek a túlzása, hogy valakinek hatalma van negatív eseményeket/következményeket előidézni vagy megelőzni
  • hit a gondolatok irányításának lehetőségében, vagyis abban, hogy az irányítás kívánatos és szükséges, hogy rossz dolgok ne történjenek
  • perfekcionizmus, vagyis az a meggyőződés, hogy van egy helyes cselekvési mód, és nem szabad hibázni, és hogy lehetséges hibátlan és tökéletes viselkedés
  • a fenyegetés túlbecslése, vagyis az a hit, hogy a rossz dolgok könnyen megtörténhetnek, miközben alábecsüljük az ellenük való kezelés képességét
  • a bizonytalansággal szembeni intolerancia, vagyis az a teljes meggyőződés, hogy valamiben teljesen biztosnak kell lenned a veszély elkerülése érdekében

A szorongást támogató mechanizmusok példája az 1. ábrán látható.

A rögeszmés-kényszeres zavar kognitív modellje - munkamódszerek

  1. Az OCD-t támogató hiedelmek azonosítása
  2. Írd le a hitedet.
  3. Hiedelmek cáfolatát célzó kísérletek készítése, azaz módszerek kidolgozása a valóság valós életben történő ellenőrzésére.
  4. Kísérletek készítése a hiedelmek "megerősítésére".
  5. A kísérletek elvégzése
  6. Ellenőrizze az eredményeket.
  7. Alkalmazások mentése.

Barbara Kosmala pszichoterapeuta szerint, ha OCD-ben szenvedő betegekkel dolgozunk, érdemes a különböző segítségnyújtási stratégiákat kombinálni

A negatív értelmezések és feltételezések kezdetben fokozott szorongást okozhatnak, ezért érdemes a hiedelmeken dolgozni, nem csak a külső kényszereken

Kezdetben a kevesebb szorongás is kevesebbet okozkötelező rituálék.

A rögeszmés-kényszeres rendellenesség viselkedési modellje

A rögeszmés-kényszeres betegségben szenvedő, kellemetlen érzésekkel megbirkózni vágyó olyan tevékenységeket vállal, amelyek átmeneti enyhülést hoznak számára, és hosszú távon támogatják, fokozzák neurózisát. Más szóval, a kellemetlen tünetekkel való megbirkózás mechanizmusa az, hogy egy ideig engedjük magunkat a rituáléknak, csökkenti a szorongást és megkönnyebbülést okoz (lásd 2. ábra).

Ekkor viszont erősíti és elmélyíti a szorongás alapszintjét, ami elkerülhetetlenül gyakoribb és kényszeresebb kényszerekhez vezet. Megjelenik egy gonosz, önvezető kerék mechanizmusa.

Ezeket a megkönnyebbülést hozó tevékenységeket közömbösítésnek nevezzük, mint például bizonyos helyzetek elkerülése vagy rituálék és tevékenységek a lelki feszültség csökkentésére

---

Példa: Mrs. Kasia visszajött a munkából és kezet mosott. Egy idő után óriási késztetést érzett, hogy újra kezet mosson. Abszurdnak találta, de a mosástól való újbóli tartózkodása feszültté tette.

Egy ponton a szorongása annyira felerősödött, hogy az elviselhetetlen volt, ezért úgy döntött, még egyszer kezet mos. Egy pillanatra megkönnyebbült.

A feszültség azonban ismét nőtt, és nehéz volt kezelni. Az évek során Kasia nyolcszor, naponta sokszor mosott kezet, más tevékenységeket elhanyagolva.

Nagyon száraz, pergamen bőre volt, amely mechanikai horzsolásoknak volt kitéve, ami növelte a félelmét, és egyre gyakrabban kellett kezet mosnia.

---

A kezelés lehetővé teszi egy ilyen ördögi kör megszakítását, és minimálisra csökkenti a szövődmények, például a depresszió kockázatát. Az egészségügyi szorongást támogató, tárgy alt mechanizmusokat a 2. ábra mutatja.

A rögeszmés-kényszeres rendellenesség viselkedési modellje - munkamódszerek

A rögeszmés-kényszeres zavar kezelésének elsődleges stratégiája a viselkedésterápiában az expozíció és a válaszreakció megelőzése. Barbara Kosmala pszichoterapeuta szerint az ülés során a terapeutának három lépést kell alkalmaznia:

1. Indokolja ezt a támogatási stratégiát a következőképpen:

"Az egyik problémád az, hogy úgy gondolod, hogy egy adott tevékenység elmulasztása, például ha nem ellenőriz valamit, rossz eseményekhez vezethet. Érthető, hogy ezt próbálod megakadályozni. / a P. a teljes számos megküzdési stratégia (az úgynevezett semlegesítés), hogy a helyzet a lehető legbiztonságosabb legyen.

P. számára nagyon fontos megérteni, hogy gondolkodika behatolás normális. A fenti megküzdési stratégiák miatt P. nem tudja megtapasztalni és felfedezni, hogy ezek a gondolatok értelmetlenek

Ez azért van így, mert P. megelőzi a szerencsétlenséget, és így nem tudhatja, hogy ez a szerencsétlenség nem fog megtörténni

Tehát mindaddig, amíg alkalmazza a megküzdési stratégiáit, a szorongásod megmarad (rövid ideig csökken, és hosszú távon fokozódik).

Fontos, hogy P. felfedezze, hogy P. gondolatai nem fenyegetőek, és ezért hagyjon fel a semlegesítő magatartással. Ha megengedi a gondolatok megjelenését, és nem alkalmaz elővigyázatossági magatartásokat, akkor rá fog jönni, hogy ezek a gondolatok értelmetlenek, és nem fog ekkora kényszert és félelmet érezni. "

2. Készítse el a pácienssel együtt az összes kényszert és azok semlegesítését.

3. Végezzen vele kiállításokat semlegesítés nélkül, pl. expozíció és reakció megelőzése

  • Neurosis - tünetek. Amit érzel és csinálsz, az a neurózis tünete?
  • Kényszeres gondolatok – hogyan kezeljük a tolakodó gondolatokat
  • Szívneurózis - tünetek, okok, kezelés
  • Idegösszeomlás - tünetek, okok, kezelés
Tekintse meg a 10 képből álló galériát

Kategória:

Pszichiátria