Az emberi anatómia az orvostudomány egyik ága, amely az orvosi tanulmányok első éveiben járó hallgatókat ébren tartja éjszaka. Az ilyen helyzet oka például az emberi test anatómiájának összetettsége - ahhoz, hogy jól elsajátítsa, sok órát kell intenzív tanulással eltöltenie. De mit is csinál pontosan az anatómia, és milyen típusai vannak?

Mi az emberi anatómia?

Az emberi anatómiával évszázadok óta foglalkoznak kutatók. Hippokratész, aki leírta az emberi csontváz és izmok anatómiáját, részt vett annak kialakulásában. Egy másik görög, Galenosz munkái is fontosak voltak az emberi test felépítésének megismerésében. A fent említett kutatók és sokan mások részletesen elemezték az emberi test felépítését, és végül ma már egyszerűen azt mondhatjuk, hogy az emberi anatómia általában jól ismert.

Az anatómia elsősorban az orvosokat érdekli – elvégre az ilyen típusú szakembereknek kell tudniuk, hogy melyik szerv hol fekszik, hogy később megfelelően diagnosztizálhassák és kezelhessék pácienseik betegségeit. Az anatómia elsajátítása bizony nem egyszerű – gyakran hallani az orvostanhallgatóktól, hogy tanulmányaik során a legfontosabb, hogy ezt a tárgyat sikeresen teljesítsék, és később ez csak könnyebb lesz.

Ez a helyzet abból adódik, hogy az emberi testben minden szerkezetnek van neve: ha itt megemlíted, hogy egy emberben több mint kétszáz csont van, máris világos, miért lehet nehéz az anatómia tanulása.

Az emberi anatómia elméletileg olyan tudománynak tűnhet, amely nem változik az évek során, de a gyakorlatban nem egészen az. A változások érintik például az ebben az orvostudományban használt terminológiát – ahogyan régebben a latin volt az uralkodó az anatómiai nyelvben, úgy napjainkban is felhagynak vele az angol nyelvből származó anatómiai kifejezések használatára.

Emberi anatómia: típusok

Legalább többféle anatómia létezik. Az alapfelosztás listái:

  • makroszkopikus anatómia (amely szabad szemmel látható struktúrák köré fókuszál),
  • mikroszkopikus anatómia (a test azon elemeinek értékelése, amelyek speciális berendezések, például mikroszkóp használata nélkül láthatatlanok).

Ez utóbbiak az orvostudomány olyan területeihez kapcsolódnak, mint a citológia (az emberi test sejtjeinek tanulmányozása) és a szövettan (az emberi testet alkotó szövetek vizsgálata)

A fentiek nem az egyetlen anatómiatípusok – rajtuk kívül is megkülönböztetik őket:

  • normál anatómia (a test normál struktúráinak felépítését írja le),
  • kóros anatómia (különböző betegségek okozta változásokra fókuszálva az emberi szervezetben),
  • topográfiai anatómia (az emberi test különböző szervei közötti kapcsolatokat jellemzi),
  • funkcionális anatómia (amely funkcionálisan írja le az emberi test szerveit),
  • radiológiai anatómia (az emberi test szerkezetének az elvégzett képalkotó vizsgálatokban, beleértve az ultrahangot, a röntgent vagy a mágneses rezonancia vizsgálatot)

Emberi anatómia: az anatómia alapjai

Az emberi test fő részei a fej, a nyak, a törzs, valamint a karok és lábak. A test helyes körvonala minden embernél hasonló, de vannak egyéni különbségek az emberek között – ezek miatt van, hogy néhányunknak hosszabb, másoknak rövidebb a felső vagy alsó végtagja.

A test fent említett alapelemei közötti arányok is minden embernél hasonlóak, de nem azonosak. Itt érdemes megemlíteni, hogy az életkorral változnak. Kezdetben még a fej magassága is megfelel a teljes test ¼ hosszának. Csak később nő a törzs és a végtagok mérete. Végső soron a törzs hossza, beleértve a fejet, eléri az egész test hosszának körülbelül 50%-át, maga a törzs hossza pedig 31%.

Az alsó végtag hossza általában a teljes test hosszának 52%-ának, a felső végtagok pedig legfeljebb 45%-ának felel meg.

Érdekes a magasság és a fejmagasság aránya - mivel kezdetben a teljes test 25%-ának felel meg, felnőttkorban ez az érték eléri a 10-15%-ot.

Emberi anatómia: az anatómiában használt kifejezések

Az anatómusok olyan kifejezéseket használnak, amelyek rendkívül idegenek lehetnek azok számára, akiknek nincs sok közös vonásuk ezzel a tudományággal. Itt például a test tengelyeiről, síkjairól, vonalairól van szó. A test tengelye a következőket tartalmazza:

  • függőleges tengely: ez az a tengely, amely merőleges arra a síkra, amelyen az ember áll, függőleges tengely például az, amely összeköti a fej tetejét az utolsó csigolyával,
  • keresztirányú tengely: a test jobb és bal oldalán azonos magasságban elhelyezkedő két pontot összekötő tengely,
  • szagittális tengely: elölről hátra nyúlik ésmerőleges a keresztirányú és hosszanti tengelyekre.

A tengelyek használatával meghatározzuk a test síkjait, amelyek a következők:

  • repülő,
  • keresztirányú sík,
  • frontális sík.

Annak érdekében, hogy az emberi test felépítését még pontosabban le lehessen írni, külön sorok is vannak, amelyek a következők:

  • elülső középvonal: a középsíkban nyúlik (ami a nagytengelyt tartalmazó szagittális sík - ez a függőleges tengely, amely áthalad a fej tetején),
  • szegycsontvonal: a szegycsont szélén fut,
  • kulcscsont középvonala: a kulcscsont közepét vágja,
  • parasternális vonal: a szegycsont vonala és a kulcscsont középső vonala között húzódik,
  • elülső hónaljvonal: az elülső hónaljredőn halad keresztül,
  • hónaljvonal: a hónalj legmagasabb pontján átnyúló vonal,
  • hátsó hónaljvonal: keresztezi a hátsó hónaljredőt,
  • lapátvonal: a legalacsonyabb lapátszögben fut át,
  • paravertebralis vonal: a csigolyák ízületi folyamatain átfutó vonal,
  • hátsó középvonal: a középsíkban fut a gerinc csigolyáinak tövisnyúlványai mentén

Az emberi anatómia: szervrendszerek

Minden emberi szerv valamilyen módon kapcsolatban áll egymással - egyesek kevésbé, mások jobban -, de egyes szervek között bizonyos kapcsolatok különösen egyértelműek, ezért szervrendszerekbe csoportosulnak. Az emberi rendszerek felosztása valóban eltérő lehet, de az alábbiakban bemutatjuk a leggyakrabban emlegetett emberi szervrendszereket.

Emberi anatómia: Emésztőrendszer

Az emésztőrendszer a szájjal kezdődik, és magában foglalja a nyelvet, a fogakat és a nyálmirigyeket.

Ezután folytatódik, és tartalmazza:

  • nyelőcső,
  • gyomor,
  • vékonybél,
  • vastagbél,

és különféle további szervek, mint például:

  • máj,
  • epehólyag,
  • hasnyálmirigy.

Az emésztőrendszer elsődleges feladata a táplálék fogadása, majd megemésztése, majd a szervezet számára szükséges tápanyagok felvétele. Az emésztőrendszer szervei azonban számos más fontos funkciót is ellátnak, például a máj véralvadási faktorokat termel és sokféle anyagot metabolizál, míg a hasnyálmirigy - inzulin vagy glukagon kiválasztásával - szabályozza a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét.

Emberi anatómia: szív- és érrendszer

A szív- és érrendszer (keringési rendszer) elsősorban a szívet és az ereket - vénákat és artériákat - foglalja magában. A szív egy pumpa, amelyen keresztül a vér - a test sejtjeinek működéséhez szükséges tápanyagokat vagy oxigént tartalmazó folyadék - eljut a test összes szerkezetéhez.

A szívből (pontosabban a jobb kamrából) érkező vér a pulmonalis artériákon keresztül a tüdőbe kerül, ahol oxigénnel telítődik és a tüdővénákon keresztül visszatér a bal pitvarba. Onnan a szív bal kamrájába jut, ahonnan - az aortán keresztül - a test összes szervébe irányul

Az oxigénhiányos vér a vena cava - a felső és az alsó - vénán keresztül visszatér a jobb pitvarba, és a vérkeringés teljes ciklusa megismétlődik

Emberi anatómia: légzőrendszer

A légzőrendszer magában foglalja az orrüregeket, a garatot, a gégét, a légcsövet és a tüdőt. Ennek a szervrendszernek az alapfeladata a gázcsere: a hozzá tartozó alveolusokban jut be az oxigén a szervezetbe, és egyúttal eltávolítja onnan a szén-dioxidot.

A gázcsere minden bizonnyal a légzőrendszer legfontosabb feladata, de biztosan nem az egyetlen – részt vesz például a hőszabályozásban

emberi anatómia: reproduktív rendszer

A reproduktív rendszernek köszönhetően az embereknek lehetőségük van szaporodni. Csakúgy, mint az ellenkező neműek más rendszereinek felépítése alapvetően hasonló, ennél az egy rendszernél is egyértelműen észrevehetőek a különbségek

A nőknél a reproduktív rendszer magában foglalja a hüvelyt, a méhet, a petefészkeket és a petevezetékeket. Férfiaknál a herék, a vas deferens és a pénisz a herezacskóban vannak.

Amikor a reproduktív rendszerről beszélünk, azt is érdemes megjegyezni, hogy a férfiaknál van egy mirigy, amely nem található meg a nőknél - a prosztatáról beszélünk, vagyis a prosztatáról.

Emberi anatómia: idegrendszer

Az idegrendszert gyakran az ember legfontosabb szervrendszerének tekintik – jó okkal, mert ez az idegrendszer az, amely az egész testet egy meghatározott irányítási központhoz hasonlíthatja.

Megkülönbözteti a központi idegrendszert (amelyhez az agy és a gerincvelő tartozik) és a perifériás idegrendszert (amely az agyból és a gerincvelőből származó idegekből és ganglionokból áll).

Az idegrendszer szabályozza az egyes szervek tevékenységét, de lehetővé teszi számunkra - az érzékszerveken keresztül - különböző ingerek fogadását a környezetből

Az emberi anatómia: endokrin (endokrin) rendszer

Az endokrin rendszer (endokrin rendszer) struktúráihozolyan szerveket, amelyek különféle hormonokat képesek felszabadítani. Ezért főként a következőkből áll:

  • pajzsmirigy,
  • agyalapi mirigy,
  • mellékvese,
  • ivarmirigyek (herék és petefészkek),
  • mellékpajzsmirigy,
  • hasnyálmirigy (a felsoroltak közül az utolsó tehát különleges szervnek tekinthető, hiszen az endokrin és az emésztőrendszer része egyaránt)

Itt azonban hangsúlyozni kell, hogy a fent említett csak a klasszikusan endokrin rendszernek minősített szervek – valójában az emberi szervezetben endokrin aktivitást mutató szervek sokkal többek.

Az endokrin rendszer szervei által kiválasztott hormonok számos fontos funkciót látnak el a szervezetben, pl. A pajzsmirigyhormonok szabályozzák az anyagcserét, a mellékpajzsmirigy hormonok befolyásolják a kalcium-anyagcserét, és az agyalapi mirigy hormonok – például a növekedési hormon – meghatározzák az emberi növekedést.

Emberi anatómia: nyirokrendszer

Alapvetően a nyirokrendszer hasonló a keringési rendszerhez - kiterjedt érhálózatot is magában foglal - a nyirokerek azonban a vértől eltérő folyadékot, azaz nyirokot (nyirok) szállítanak. Ez a folyadék a test egyes sejtjei között helyezkedik el, és többek között abban is szállítódik zsíros eredetű anyagok, hanem az immunrendszer sejtjei is.

Emberi anatómia: mozgásszervi rendszer

A mozgásszervi rendszer (vagy a mozgásszervi rendszer) magában foglalja az emberi csontvázat (beleértve a csontokat, ízületeket, szalagokat és inakat) és az ezekhez a struktúrákhoz kapcsolódó izmokat.

Ahogy sejthető, ez a rendszer felelős azért, hogy mozogni tudjunk, de más funkciói is vannak. Ilyen például a csontvelő feladata, amely az új vörösvértestek termeléséért felelős, vagy az a tény, hogy a csontok befolyásolják a szervezet kalcium-anyagcseréjét.

Emberi anatómia: húgyúti rendszer

A húgyúti rendszer magában foglalja a vesét, az uretereket, a hólyagot és a húgycsövet. A vesék a szervezet egyik legfontosabb szerve, mert itt zajlik a vér szűrése, aminek köszönhetően a mérgező anyagok eltávolíthatók a szervezetből.

A húgyúti rendszer nemcsak eltávolítja, hanem szabályozza is – felelős a túlzott mennyiségű víz kiválasztásáért a szervezetből

Emberi anatómia: Az immunrendszer

Az immunrendszer minden bizonnyal egy különleges rendszer – valószínűleg ez a legszélesebb körben szétszórt rendszer a szervezetben az egész testben. Ide tartozik többek között fehérvérsejtek (leukociták, például makrofágok,granulociták és limfociták), valamint a csecsemőmirigy és a nyirokcsomók.

Ahogy a neve is sugallja, az immunrendszer alapvető feladata, hogy megvédje a szervezetet a különféle káros tényezőkkel, például a kórokozókkal szemben – ezt a feladatot sejtjei aktivitásának köszönhetően képes ellátni, de a különféle általuk termelt anyagok, például citokinek vagy antitestek

Emberi anatómia: testhéj

Az emberi test a testhéjon keresztül érintkezik a külvilággal. Ezek a következők:

  • bőr,
  • haj,
  • köröm,
  • verejtékmirigyek,
  • faggyúmirigyek

A testszövetek feladata épségének megőrzése, de egyben a megfelelő testhőmérséklet fenntartása is (amelyet a faggyúmirigyek befolyásolnak), vagy lehetővé teszik a környezetből érkező ingerek (különféle receptorok - érzékeny többek között a hőmérsékletre, érintésre vagy fájdalomra – ezek végre jelen vannak a bőrben).

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Kategória:

Egészség