Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: Krzysztof Bialita

Az élelmiszersokk szindróma (újratáplálási szindróma) olyan állapot, amely tartósan alultáplált embereknél fordul elő. Az élelmiszersokk szindróma súlyos elektrolitzavarokat okoz, amelyek életveszélyesek lehetnek. Tudja meg, mi okozza a tápláléksokk szindrómát, milyen betegségek növelik előfordulásának kockázatát, hogyan nyilvánul meg, és mi a megelőzése és kezelése az ételsokk szindrómának.

Élelmiszersokk szindrómaelőször a háború alatt figyelték meg a koncentrációs táborokból szabadult foglyoknál. Amikor hosszan tartó böjt után elkezdték a megfelelő táplálkozást, sok közülük hirtelen leromlott. A szervezetnek ezt a paradox reakcióját élelmiszersokk-szindrómának nevezték. A szindróma sok betegnél végzetes volt.

Bár a háborúnak már rég vége, az élelmiszersokk szindróma még mindig gyakori. Különösen ki vannak téve annak előfordulásának azok a kórházi, krónikus betegek, akik különböző okok miatt hosszú ideig alultápláltságban voltak. Miért van ilyen szörnyű következménye a hirtelen elkezdett helyes táplálkozásnak?

Ételsokk-szindróma - okai

Az élelmiszersokk szindrómát az éhezés során a szervezetben fellépő anyagcsere-változások okozzák. Normális körülmények között szervezetünk fő üzemanyaga a glükóz. Hosszan tartó éhezés esetén a glükózraktárak gyorsan kimerülnek. A szervezet „átkapcsol” más energiaforrásokra: zsírokra és fehérjékre.

Az anyagcsere jelentősen lelassul, minden szerv energiatakarékos üzemmódban működik. A fő anyagcsere folyamatok a fehérjék és zsírok elégetése, a glükóz felhasználásával kapcsolatos utak inaktívak maradnak.

Mi történik, ha újrakezdi a magas kalóriatartalmú, magas glükóztartalmú táplálkozást? A szervezet nem tud gyorsan alkalmazkodni az új helyzethez, és ennek következtében ételsokkba kerül.

Gyors hormonális változások következnek be – nagy mennyiségű inzulin hirtelen kilökődik. A sejtek elkezdik intenzíven felvenni a nekik szállított glükózt. A szövetek más anyagcsere-útvonalakra való átállása egyes komponensek iránti kereslet gyors növekedését okozza (főlegfoszfátok, magnézium, kálium és tiamin). Ezek az anyagok szükségesek a glükóz fő üzemanyagként való használatához.

Sajnos gyors fogyasztásuk az elektrolit egyensúly hirtelen felborulásához vezet. Van hypophosphataemia, hypomagnesaemia és hypokalaemia (foszfát-, magnézium- és káliumhiány).

A vitaminhiány izomkárosodáshoz vezet. Az élelmiszersokk szindróma a vesék munkáját is befolyásolja, amelyek elkezdik megőrizni a nátriumot és a vizet. Így alakul ki a puffadás.

Ételsokk szindróma – kockázati tényezők

Élelmiszer-sokk szindróma életveszélyes szövődmény. Erre az állapotra igaz a "jobb a megelőzés, mint a gyógyítás". A tápláléksokk szindróma hatékony megelőzése mindenekelőtt azon betegek azonosítását igényli, akiknél különösen nagy a kockázata annak kialakulásának. Főleg olyan embereket foglalnak magukban, akik különböző okok miatt tartósan alultápláltak.

Az élelmiszersokk kockázati tényezői a következők:

  • krónikus kórházi kezelés parenterális táplálással (műtét utáni, intenzív osztályon kezelt betegek),
  • hosszú távú élelmiszer-fogyasztás hiánya (böjt, tartós alkoholizmus),
  • hirtelen fogyás (>15% hat hónap alatt),
  • krónikus betegségek, amelyek a szervezet pusztulásához vezetnek (daganatos betegségek, súlyos fertőzések),
  • jelentős csökkenés az elfogyasztott ételek fűtőértékében (pl. anorexia nervosa esetén),
  • bariátriai műtétek, majd a táplálékfelvétel hirtelen csökkenése,
  • gyomor-bélrendszeri betegségek, amelyek megzavarják a táplálék felszívódását (gyulladásos bélbetegségek, cöliákia),
  • öregségi és törékenységi szindróma,
  • visszaélés vízhajtókkal

Ételsokk szindróma – tünetek

Az ételsokk szindróma tünetei leggyakrabban az első 3-5 napon belül jelentkeznek, ha több ételt fogyasztanak. A vér elektrolitszintjének nagymértékű ingadozása számos szerv munkáját megzavarhatja. A leggyakrabban megjelenő első:

  • akaratlan izomösszehúzódások,
  • remegő végtagok
  • és zsibbadás érzése (más néven paresztézia)

Ezután gyengeség és általános közérzetromlás következik be. A vesebetegségek a duzzanat növekedését okozzák.

Az elektrolitszint változásaira különösen érzékeny szerv a szívizom. Az ételsokk szindrómában különféle szívbetegségek jelentkezhetnek:

  • szívritmuszavarok,
  • zsugorodás csökkentése,
  • blokkvezetés,
  • és extrém esetekben szívelégtelenség

Az izomkárosodás a légzőizmokat is érintheti, ami légzési problémákhoz vezethet. Az elektrolit zavarok hemolízist, azaz a vörösvértestek lebomlását okozhatják. Így alakul ki a vérszegénység (vérszegénység)

Ételsokk szindróma - szövődmények

Az élelmiszersokk szindróma életveszélyes állapot. A tápláléksokk szindróma szövődményei olyan szerveket érintenek, amelyek működése elengedhetetlen a túléléshez

Az idegrendszeren belül az ételsokk szindróma fokozódó tudatzavarokhoz vezet. Ezenkívül görcsök és hallucinációk jelentkezhetnek, és szélsőséges esetekben kóma alakul ki.

A légzőizmok fokozatos gyengülése okozza az ún légzésdepresszió, amely extrém esetekben teljes légzésleállást okoz. Az izomsejtek lebomlása azt eredményezi, hogy nagy mennyiségű fehérje kerül a véráramba, ami nagy terhet ró a vesére. Az elektrolit zavarokkal együtt ez az állapot akut veseelégtelenséget válthat ki.

A szívbetegségek gyakori halálokok az élelmiszersokk szindrómában. A szindróma során életveszélyes szívritmuszavarok, valamint akut szívizomelégtelenség léphet fel. Ennek következtében keringési és légzési elégtelenség alakul ki, amely visszafordíthatatlan szervkárosodást és halált okozhat

Az ételsokk-szindróma speciális szövődményt okozhat a B1-vitamin (tiamin) hiánya miatt. Ennek a vitaminnak a hiánya akut elváltozásokat okoz az agyban, ami ún Wernicke encephalopathia vagy Korsakoff amnézia. A Wernicke-encephalopathia neurológiai tünetek egy csoportja, amely leggyakrabban alkoholistákban alakul ki éveken át.

A krónikus alkoholizmus, mint az ételsokk szindróma, jelentős B1-vitamin-hiányhoz vezet. Az agykárosodás tünetei a következők:

  • nystagmus,
  • tudatzavar,
  • motoros inkoherencia,
  • mentális zavarok
  • és járászavar.

Wernicke-szindrómával együtt Korsakoff amnézia alakulhat ki. Ez a memóriazavar egy speciális típusa, és jelentős mértékben romlik a friss memória. A Korsakoff-szindrómás betegeknek számos emlékezethiányuk van, amelyeket színes, valótlan történetekkel (úgynevezett konfabulációkkal) töltenek meg.

Érdekes módon Korszakov amnéziájában az egyéb mentális tevékenységek viszonylag érintetlenek maradnak. A távoli jövő eseményeinek emléke megmarad.

Ételsokk szindróma -profilaxis

Az élelmiszersokk szindróma megelőzését a táplálkozás bevezetése előtt el kell kezdeni. Kezdetben gondoskodni kell a beteg megfelelő hidratáltságáról, az elektrolithiány pótlásáról. A betegnek vitaminokat (különösen B1-vitamint) és nyomelemeket tartalmazó csepegtetőt is kell kapnia.

Hogyan vigyek be nagyobb mennyiségű ételt alultáplált emberekbe, hogy elkerüljük az ételsokk szindrómát? Először is fokozatosan kell megtenni. A táplálkozás megkezdését követő első napokban korlátozni kell a napi étrendbe bevitt kalóriák számát. Kezdetben a napi energiaszükséglet maximum 30-50%-át érdemes fogyasztani

Ha a szervezet jól tolerálja az ételt, és a laboratóriumi vizsgálatok eredményei normálisak, fokozatosan növelheti az elfogyasztott élelmiszer mennyiségét. A teljes kalóriaszükségletet a táplálkozás megkezdése után 4-7 nappal kell elérni.

Ételsokk szindróma - kezelés

Hogyan kell kezelni azt a beteget, akinél ételsokk szindróma alakul ki? Az első lépés az etetés azonnali leállítása. Minél hamarabb felismerik a szindróma tüneteit, annál nagyobb az esély a gyors beavatkozásra és a beteg állapotának javulására. Emiatt minden élelmiszersokk-szindróma kockázatának kitett személyt az egészségügyi személyzet állandó felügyelete mellett kell etetni.

Ha szükség van az etetés abbahagyására, törekedni kell a víz és elektrolit egyensúly egyensúlyára (kiegészítve a foszfor, kálium és magnézium szintjét)

Az élelmiszersokk szindróma kockázatának kitett betegeknél a glükóz, az elektrolitok és a vesefunkció markereinek napi ellenőrzésére van szükség. Ha ödéma alakul ki, korlátozni kell a folyadék- és nátriumbevitelt

Ha az ételsokk szindróma diagnózisa késik, szövődmények alakulhatnak ki

Ebben az esetben a betegnek állandó figyelemmel kell kísérnie a létfontosságú funkciókat - vérnyomást, pulzusszámot és légzést. Ha életveszélyes rendellenességek lépnek fel (súlyos szívritmuszavarok, akut veseelégtelenség), kórházi kezelésre lehet szükség az intenzív osztályon

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Gasztrológia