Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
Pszichoszomatikus betegségről akkor beszélünk, ha a betegség kialakulásában pszichológiai tényezők is szerepet játszanak. E betegségek közül a leggyakoribb és legjellemzőbb az ún a chicagói hetes. Ezeknek a rendellenességeknek a kialakulásának mechanizmusai különbözőek, de egy dolog biztos - kapcsolat van a psziché és az emberi egészség között. A pszichoszomatikus betegségek kiváltó tényezői elsősorban a stressz, de más pszichés problémák is.
A pszichoszomatikaaz emberi psziché és az általa átélt érzelmek kapcsolatának meghatározásával, valamint a szomatikus (testi) betegségek előfordulásával foglalkozó tudomány. Hangsúlyozni kell, hogy a pszichoszomatikus betegségek olyan problémák, amelyek esetén objektíven meg lehet igazolni az ilyen betegségek tüneteinek jelenlétét a betegekben, és amelyekhez többek között vezetnek. pszichológiai problémák. Ez a szempont különbözteti meg a pszichoszomatikus rendellenességeket a különféle neurotikus rendellenességektől (beleértve a hipochondriális rendellenességeket is), amelyekben a betegek által tapaszt alt tüneteket mentális zavarok okozzák, nem pedig szervi diszfunkciók
A „pszichoszomatikus” kifejezést a látogatók orvosi terminológiájában a 19. század első felétől egy német pszichiáter, Johann Heinroth vezette be.
A pszichoszomatika holisztikusan, azaz egészében foglalkozik az emberrel. Az ezen a területen dolgozó szakemberek közvetlen kapcsolatot észlelnek az emberi elme állapota és a test egyes szerveinek tevékenysége között. Egy pszichoszomatikus betegség előfordulása okot adhat arra, hogy elgondolkozzon mentális állapotán. Előfordul, hogy az emberek nem veszik észre, hogy valamilyen megoldatlan érzelmi konfliktust élnek át, és csak egy pszichoszomatikus rendellenesség fellépése tudatosítja bennük létezésüket.
A pszichoszomatikus betegségeket okozó mechanizmusok a mai napig nem teljesen tisztázottak. A tudósoknak azonban sikerült néhány megfigyelést tenniük patogenezisükről. Ilyen például a krónikus stressz hatása az emberi szervezetre. A stresszes helyzetek hatására a mellékvesék fokozzák hormonjaik, azaz a glükokortikoszteroidok felszabadulását. Ezeknek a vegyületeknek a feleslege a vérben (különösen, ha a faktorstressz-indukáló hosszan tartó) számos egészségügyi probléma előfordulásának kedvez, többek között magas vérnyomás vagy cukorbetegség.
A pszichológiai rendellenességek gyakorlatilag bármely szervet érinthetnek. A pszichoszomatikával foglalkozó tudósok azonban több olyan betegséget is megkülönböztettek, amelyekben a leggyakoribb az előfordulásuk és az emberi psziché állapota közötti kapcsolat. Ezt a csoportot chicagói hétként emlegetik (az angol nyelvű irodalomban ezeket a betegségeket Holy Seven Psychosomatic Diseases néven nevezik).
Megéri tudniA Chicago Seven – az elmélet megalkotója
A hét olyan betegség listáját, amelyekben a páciens érzelmei jelentős szerepet játszanak, F. G. Alexander készítette 1950-ben. Sándor tisztán szomatikus szempontokkal és az emberi pszichével is foglalkozott – orvos és pszichoanalitikus volt. Azok között tartják számon, akik a legnagyobb mértékben járultak hozzá a pszichoszomatikus orvoslás fejlődéséhez. Nem Sándor volt azonban az egyetlen ember, akit a lelki konfliktusok és az emberi egészségi állapot összefüggése érdekelt – többek között ezzel a szemponttal is foglalkoztak Sigmund Freud.
Chicago Seven - a leggyakoribb pszichoszomatikus betegségek
A chicagói hetes tartalmazza:
- gyomorfekély,
- magas vérnyomás,
- bronchiális asztma,
- rheumatoid arthritis,
- vastagbél gyulladásos betegségei,
- pajzsmirigy túlműködés,
- atópiás dermatitis.
Feltételezhető, hogy az előbb említett betegségek esetében a legegyértelműbb a kapcsolat megjelenésük és pszichés zavarok között. A chicagói hetes koncepciója azonban már elég régen megszületett, most – nagy valószínűséggel – ez a lista kibővíthető más, gyakran pszichoszomatikus egységnek tekintett problémákkal is. Példák más betegségekre, amelyek előfordulása szorosan összefügghet az emberi psziché működésével, a következők:
- elhízás,
- alvászavar,
- étvágyzavar,
- migrén,
- ischaemiás szívbetegség,
- tic zavarok,
- különböző anyagoktól való függőség,
- autoimmun betegségek (pl. szisztémás lupus erythematosus).
Chicago Seven – miért kell kiemelni?
A chicagói hetesben azonosított problémák olyan entitások, amelyeknél ismertek a betegségeket okozó biológiai mechanizmusok. Ezen betegségek kezelésére is ismertek módszerek - illebben az esetben a leírt besorolás megléte indokolt?
ProblémaKiderült, hogy valószínűleg érdemes elgondolkodni a stressz és egyéb pszichológiai tényezők szerepén az előbb említett betegségek kialakulásában. Példa erre a gyomor-bélrendszeri fekélybetegség. Az esetek túlnyomó többségében (10 betegből 8-nál is) a fekélyt a Helicobacter pylori baktérium okozta fertőzés okozza. Érdekes módon azonban az ezzel a kórokozóval fertőzött emberek többségénél élete során nem alakul ki peptikus fekélybetegség. Egy másik szempont, hogy a fekélyes betegek 20%-a nem rendelkezik Helicobacter pylori fertőzéssel. A fenti adatok arra utalhatnak, hogy a bakteriális fertőzésen kívül más tényezők is közrejátszanak a peptikus fekélybetegség kialakulásában - a már említett F.G. Alexandra és más pszichoszomatikában érintett személyek, pszichés zavarok tekinthetők ilyen tényezőknek.
A chicagói hetesben szereplő fennmaradó betegségek esetében néha meglehetősen közvetlen kapcsolat észlelhető a pszichológiai szempontok és lefolyásuk között. Például az asztmás betegeknél ennek a betegségnek a rohamai jelentkezhetnek, amelyek többek között a következőkben nyilvánulhatnak meg jelentős légszomj. Az ilyen rohamokat kiválthatja fertőzés vagy szennyezett levegő belélegzése a betegben, de okozhatja az extrém stressz élménye is. A pszichoszomatika szerint az asztmások légszomjas rohamát az anyával való kapcsolattal kapcsolatos megoldatlan gyermekkori problémák okozhatják, és ebből a szempontból ezek a rohamok az elfojtott sírásnak felelnének meg.
Hasonló a helyzet az artériás hipertónia esetében is – elvégre az erős érzelmek átélése jelentős vérnyomás-emelkedéshez vezethet. Az artériás hipertónia leggyakrabban idiopátiás betegség, azaz olyan betegség, amelynek közvetlen, egyetlen okát nem lehet megtalálni. A probléma kialakulásában nagy jelentőséggel bírnak az öröklött családi terhek (azoknál a betegeknél fokozott a magas vérnyomás kockázata, akiknek rokonai küzdenek ezzel a betegséggel), de minden bizonnyal más tényezők is közrejátszanak - ezek között potenciálisan fontosak a pszichológiai szempontok.
Az atópiás dermatitist is meglehetősen könnyű besorolni a hét leggyakoribb pszichoszomatikus betegség közé. Bőrelváltozások (például ekcéma és jelentős bőrszárazság), amelyek általában súlyos viszketéssel járnak, előfordulhatnak a páciensben, miután néhány stresszes eseményt átélt. Viszont abban az esetbengyulladásos bélbetegségek (pl. colitis ulcerosa) patogenezise egyelőre nem tisztázott. Feltételezhető, hogy előfordulásukat az immunrendszer zavarai befolyásolhatják, és az ilyen rendellenességek az erős stresszhatásoknak való kitettség eredményeként is felléphetnek
A pszichének a szomatikus betegségek kialakulására gyakorolt hatásának figyelembevétele olyan fontos, hogy ez irányíthatja a döntést az adott beteg számára megfelelő kezelési módszerekről. Abban a helyzetben, amikor a betegség megjelenéséért pszichés problémák voltak felelősek, ezek megoldása enyhítheti e betegségek lefolyását. A páciens által átélt stressz csökkentése például relaxációs gyakorlatok alkalmazásával, de pszichoterapeuta segítségével is elérhető lenne
Hangsúlyozni kell, hogy a mentálhigiénés szakemberek segítségének igénybevétele nem lehet egyenértékű azzal, hogy abbahagyjuk az olyan orvoshoz való felkeresést, aki korábban adott betegséget kezelt egy betegnél. A pszichére gyakorolt hatás feltételezhetően támogató szerepet játszik – például a korábban felírt gyógyszerek elhanyagolása a beteg állapotának romlásához vezethet.