A rohamok az agy elektromos tevékenységében fellépő zavarokhoz kapcsolódnak. Ezek nagyon változatosak - állhatnak mind a hirtelen eszméletvesztésből, mind a kéz remegéséből vagy az egész test görcsrohamaiból. Melyek az epilepsziás rohamok?

Az epilepsziás rohamegy átmeneti állapot, amelyben az idegsejtek hirtelen, kaotikus elektromos kisüléseihez kapcsolódó agyműködési zavarok lépnek fel.

Az epilepszia általában görcsrohamokkal jár, de a valóságban az epilepsziának határozottan több neve is van – sőt, az epilepsziának körülbelül 40 formája van.

Az epilepsziás roham pontos lefolyása elsősorban attól függ, hogy az agy mely részének elektromos aktivitása zavart.

Az epilepsziás rohamok különböző típusainak megkülönböztetése fontos mind a beteg prognózisának meghatározása, mind a kezelés meghatározása szempontjából – a betegnek javasolt gyógyszerek kiválasztása gyakran a rohamok pontos típusától függ

Fokális (részleges) rohamok

Fokális epilepsziás rohamok (más néven részleges rohamok) akkor fordulnak elő, ha az agy egy meghatározott helyén és az egyik féltekén belül túlzott mértékű kisülés lép fel.

A legegyszerűbb felosztás megkülönbözteti az egyszerű és összetett fokális rohamokat, a fent említett kategóriákon belül ezeknek az epilepsziás rohamoknak további specifikus altípusai vannak.

  • Egyszerű gócos rohamok

Az egyszerű gócos rohamok jellegzetessége, hogy nem járnak tudatzavarral – melynek során a beteg tudomást szerez arról, amit tapasztal. Az egyszerű fokális rohamok a következők:

  • motoros rohamok -az elektromos tevékenység zavaraihoz kapcsolódnak az ún. az agy motoros kérge. Ezek a rohamok magukban foglalhatják például a szemgolyó oldalra fordulását vagy a kéz hirtelen remegését. Néha, motoros rohamok után, a betegek átmeneti parézist tapasztalnak (akár több órán keresztül is).
  • érzékszervi rohamok -az érzékszervek különböző rendellenességeinek átélésén alapulnak. Szenzoros roham során a beteg fájdalmat érezhet, de zsibbadást is érezheta test valamely része. Ez a fajta roham összetéveszthető a hallucinációkkal (hallucinációkkal), mivel a betegek például nem létező hangokat (pl. fütyülést) hallhatnak, vagy szokatlan szagot érezhetnek, amit mások észre sem vesznek.
  • mentális (érzelmi) rohamok -meglehetősen szokatlan érzésekkel jár, mint például az érzés, hogy kívül van a saját testén, vagy torz képeket kap a körülötte lévő tárgyakról (pl. valami határozottan kisebb, mint a valóságban). Egyes szakemberek úgy vélik, hogy a deja vu átélése összefügghet pszichiátriai rohamokkal is.
  • vegetatív rohamok -ez a fajta epilepsziás roham például a mellkasi szorító érzéssel, fokozott verejtékezéssel, szapora szívveréssel vagy fokozott nyálfolyással jár.
  • Összetett fokális epilepsziás rohamok

Az egyszerű fokális rohamokkal ellentétben a komplex gócos rohamok során a betegek tudatzavart tapasztalnak, és nem emlékeznek rá, hogy rohamuk volt.

A lefolyásukban fellépő tudatzavarok eltérő jellegűek lehetnek - a beteg tudata csak kismértékben zavart lehet, és ez annak teljes elvesztéséhez vezethet

Az összetett gócos rohamok hirtelen mozdulatlanság formájában jelentkezhetnek, bizonyos tevékenység végzésének gátlásával.

Fordított helyzet is előfordulhat, amikor a páciens automatizmusokat mutat be, azaz akaratlanul, akaratlanul is végez néhány teljesen értelmetlen tevékenységet.

Példák az összetett epilepsziás rohamokban előforduló automatizmusokra:

  • nyelés
  • rágás
  • rágcsálás
  • és néha még sétálni vagy vetkőzni is

Epilepsziás roham – hogyan lehet segíteni a betegen?

Generalizált rohamok

Általánosságban elmondható, hogy az elektromos aktivitás zavarai mindkét agyféltekében generalizált epilepsziás rohamokhoz vezetnek. A generalizált rohamok hat fő típusa a leggyakoribb.

  • Tonikus rohamok

A tónusos rohamok különböző, általában sok izomcsoport gyors összehúzódásából állnak.

  • Atonikus epilepsziás rohamok

Az atóniás rohamok a fenti jelenség ellenkezőjével, azaz az izomtónus hirtelen csökkenésével járnak. Az atóniás rohamok esetén fellépő zavarok leggyakrabban a felső és alsó végtag izmait érintik, így a betegeknél -gyakran súlyos következményekhez vezet – hirtelen esésekhez.

  • Generalizált epilepsziás rohamok

Ahogy a neve is sugallja, ezen epilepsziás rohamok során a betegek hirtelen eszméletlenné válnak. Ez hirtelen történik, gyakran még valamilyen tevékenység végzése közben is – a beteg egyszerûen lefagy egy bizonyos ponton.

Az eszméletlenségi rohamok általában nem tartanak tovább fél percnél. A roham megszűnése után a beteg gyakran nem érzi, hogy átélte volna.

Ez a fajta epilepsziás roham elsősorban a gyermekekre és serdülőkre jellemző, a hiányzás másik jellemzője, hogy sokszor, akár több tucatszor is előfordulhat naponta

  • Generalizált myoclonus rohamok

A myoklonusos rohamok nagyon rövid, egy-öt másodperces izomrándulások (rándulások) előfordulását jelentik

A myoklonusos rohamok különböző izomcsoportokat érinthetnek, például ha a kezek érintettek, a páciens leejtheti a bennük tartott tárgyakat.

A távoli rohamokhoz hasonlóan a myoklonusos rohamok is leggyakrabban a gyermekek és serdülők körében fordulnak elő. A betegek továbbra is tudatában vannak az ilyen típusú generalizált rohamoknak.

  • Generalizált tónusos-klónusos rohamok (korábban grand mal)

A tónusos-klónusos rohamok azok a rohamok, amelyek valószínűleg leginkább ehhez az állapothoz kapcsolódnak. A tónusos-klónusos rohamok során a betegek eszméletlenné válnak.

Az első fázis, amely általában körülbelül egy percig tart, a tónusos fázis – ebben a fázisban a páciens különböző izomcsoportok összehúzódását tapasztalja, ami például a fej és a törzs meghajlásához vagy az izom összeszorulásához vezet.

A tónusos fázisban előfordulhat, hogy a beteg nem lélegzik, és előfordulhat, hogy a hirtelen izomösszehúzódás miatt a nyelv megharapja, vagy a beteg önkéntelenül vizel.

A tónusos fázist egy klónikus fázis követi, amely általában mély lélegzettel kezdődik, és rohamokból áll, amelyek szintén körülbelül egy percig tartanak.

  • Lefoglalás – elsősegélynyújtás

A már említetteken kívül a tónusos-klónusos rohamokhoz a következők is társulnak:

  • fokozott pulzusszám
  • nyáladzik
  • károsodott pupillareflexek (a pupillák nem reagálnak a fényre roham közben)

A tónusos-klónusos roham körülbelül két perc múlva véget ér, amikor a páciens mélyalvás fázisba lép.

Status epilepticus

A status epilepszia az epilepsziával kapcsolatos egyik legveszélyesebb jelenség.

Akkor diagnosztizálják, ha egyetlen roham 30 percnél tovább tart, vagy ha a beteg egymás után rohamok sorozatát tapasztalja anélkül, hogy azok között visszanyerné az eszméletét.

A Status epilepticus többek között ahhoz vezethet, hogy életveszélyes állapotnak minősül, és előfordulása sürgős, szakorvosi segítséget igényel.

Epilepsziás rohamok: új besorolások

Az epilepsziás rohamok fent leírt besorolása azon a besoroláson alapul, amelyet a Nemzetközi Epilepszia Elleni Liga (ILAE) már nagyon régen, 1981-ben javasolt.

Valószínűleg nem meglepő, hogy az eredeti besorolási rendszer azóta számos változáson ment keresztül, és mi több – valószínűleg még mindig nincs tökéletes és teljes besorolás az összes lehetséges rohamtípusra.

Az ILAE besorolás utolsó verziója 2022-ből való. A legújabb kiadásban a szerzők többek között arra összpontosítottak megkülönböztetni attól, hogy milyen problémáktól kezdődik az epilepsziás roham. Ezért a következők szerepelnek a listán:

  • fókuszpontos támadások
  • generalizált rohamok
  • támadások ismeretlen kezdéssel

A különbségek a fokális rohamok felosztását is érintik – ezek a rohamok tudatzavarral járó fokális rohamokra és megőrzött tudatú rohamokra oszlanak.

Ebbe a két kategóriába tartoznak a motoros (mozgási) zavarokkal járó rohamok és a motoros zavarok nélküli rohamok (azaz érzékszervi, mentális vagy vegetatív zavarokkal küzdők). Az ilyen felosztás létezésének értelmét a következők magyarázzák: az a tény, hogy egy kezdetben fokális roham generalizált rohammá válhat (ilyen helyzetben másodlagos generalizált rohamnak nevezik, általában tónusos-klónusos roham formájában).

Az ismeretlen kezdetű rohamok főként azért fontosak, mert a leggondosabb diagnózist teszik szükségessé annak meghatározásához, hogy az adott beteg milyen típusú rohamokat tapasztal.

Az epilepszia típusairól bővebben:

  • Gyermekkori epilepszia hiányokkal (piknolepszia, Friedman-szindróma)
  • Roland epilepsziája
  • West epilepszia szindróma
  • Északi epilepszia
  • Alkoholos epilepszia
  • Pszichogén pszeudoepilepsziás rohamok

Az epilepszia kezeléséről:

  • Epilepszia kezelésefarmakológiai és kezelési
  • A vagus ideg stimulálása az epilepszia kezelésében
  • Telemedicina az epilepszia kezelésében
  • Epilepszia és terhesség

Kategória:

Neurológia