A renovaskuláris hipertónia általában a 30 év alatti nőket és az 50 év feletti férfiakat érinti. Mi az oka ennek a betegségnek? Tudjon meg többet a renovascularis hipertóniáról és annak kezeléséről.

Renovascularis hipertóniaaz artériás magas vérnyomás egy speciális típusa. Ezt nevezikmásodlagos magas vérnyomás , amely a betegek körülbelül 10 százalékában fordul elő megemelkedett vérnyomású betegeknél, és a veseartéria beszűküléséből adódik, ami viszont az érrendszeri rendellenességek, valamint a vese, veseartéria és mellékvese különböző betegségeinek következménye lehet. Ha időben diagnosztizálják, a renovascularis hipertónia viszonylag könnyen gyógyítható.

A vesék szerepe a vérnyomás szabályozásában

A megfelelően működő vesék fontos szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában. Ez elsősorban a rendszer nátrium-gazdaságára gyakorolt ​​hatásukon keresztül történik. Amikor a nátriumszint csökken, például alvás közben, és a vérnyomás csökken, a vesék egy renin nevű anyagot választanak ki a vérbe.

A renovascularis hipertóniában szenvedők több mint 80%-a elismeri, hogy cigarettázik.

A renin olyan reakcióláncot indít el, amely az angiotenzin II-vel végződik. Feladata a kis artériák szűkítése, ezáltal a vérnyomás megfelelő szintre emelése. Amikor ez megtörténik, a renin kiválasztódása leáll. Ha azonban a vesék működésképtelenné válnak vagy károsodnak (például gyakori fertőzések, glomerulitisz vagy hosszan tartó, kezeletlen magas vérnyomás miatt), folyamatosan renint termelnek. Ennek az anyagnak az állandó magas szintje a vérben krónikus magas vérnyomás kialakulásához vezet. Egy másik, és a leggyakoribb oka annak, hogy a vesék túl sok renint termelnek – ami magas vérnyomást okoz – a veseartéria szűkülete.

Miért szűkül a veseartéria lumene?

Általában (még a betegek 90%-ánál is) az ateroszklerotikus plakk felhalmozódásáról van szó (diéta és cigaretta!), amely általában a veseartéria (vagy mindkettő) aortából és legalább 75 százalékban eltömíti (ha nem annyira előrehaladott az érelmeszesedés, akkor a magas vérnyomás okának nem kell szűkületnek lennie). Az atherosclerotikus elváltozások általában 50 éves kor után jelentkeznek magas vérnyomásban szenvedő betegeknél, és gyakran együtt járnakaz aorta, a carotis, az intracerebrális, a koszorúér vagy az alsó végtagok érelmeszesedése. A veseartéria szűkületének egyéb okai közé tartozik az artériás diszplázia, amely az artériák falának kóros fibromuszkuláris növekedése, a glomerulitis és a Takayasu-kór.

Renovascularis hipertónia: tünetek

Renovaszkuláris hipertóniát leggyakrabban akkor diagnosztizálnak, amikor a magas vérnyomás első epizódjai 30 éves kor előtt (főleg nőknél) vagy 50 év után (főleg férfiaknál) jelentkeznek, és amikor a korábban jól kezelt magas vérnyomás hirtelen megnyugvásig zavaróvá válik. Sajnos azonban az ilyen típusú magas vérnyomást nem könnyű diagnosztizálni, és természetesen nem egy alaporvosi vizsgálattal. A legtöbb tünet egyszerűen megegyezik az elsődleges magas vérnyomás tüneteivel. Azonban fel kell hívni az orvos figyelmét:

  • magas vérnyomás előfordulása 30 éves kor előtt vagy 50 éves kor után
  • refrakter magas vérnyomás három vérnyomáscsökkentő gyógyszer megfelelő kombinációját kapó betegeknél
  • veseelégtelenség kialakulása ACE-gátlók vagy angiotenzin II receptor antagonisták beadása után
  • a korábban jól kontrollált magas vérnyomás hirtelen romlása
  • az érelmeszesedés általános tünetei
  • epigasztrikus zörej
  • visszatérő tüdőödéma
  • a vese méretének aszimmetriája (1,5 cm felett)
  • alacsony vér káliumszint
  • hipokalémia
  • alkalózis
  • romló veseműködés

Renovascularis hipertónia: diagnózis

Számos diagnosztikai vizsgálatot végzünk a renovascularis hipertónia kimutatására. Az eljárás többé-kevésbé olyan, hogy ha egy hónapos kalcium-antagonistával (pl. amlodipin) béta-adrenerg-blokkolóval (pl. atenolol) és vízhajtóval (pl. indapamid) végzett kezelés után a vérnyomás nem stabilizálódik, a betegnek további, mélyreható diagnózison mennek keresztül a renovascularis hypertonia felé.

A szóban forgó betegség diagnosztizálásában segítséget nyújtó vizsgálat a duplex-Doppler, azaz az ultrahang, amely lehetővé teszi az artériás és vénás ér kiválasztott helyén a véráramlás felmérését. Orvosa CT-vizsgálatot vagy MRI-t is javasolhat. Másrészt a legjobb vizsgálat - bár invazív - a veseerek angiográfiája (renewasográfia).

Renovascularis hipertónia kezelése

A renovascularis hipertónia három kezelési módja létezik:

  • perkután ballonos angioplasztika stenttel kombinálva
  • beszűkült veseartéria műtéti korrekciója
  • gyógyszeres kezelés

Azok a betegek, akik műtétre várnak, vagy akiket nem végezhetnek műtéten, standard módon gyógyszeres kezelésben részesülnek. Az esszenciális hipertónia kezeléséhez hasonlóan angiotenzin konvertáló enzim-gátlókat, kalciumcsatorna-blokkolókat és béta-adrenerg blokkolókat is adnak. Az angiotenzin-konvertáló enzim-inhibitor alkalmazása azonban nem vonatkozik mindkét vagy csak vese TSN-ben szenvedő betegekre, mivel akut veseelégtelenséget okozhat.

A sebészeti kezelés az artéria egy töredékének átültetéséből, az artéria műtéti szélesítéséből vagy helyreállításából áll. Ha azonban műtétről van szó, először is fontos tudni az artéria szűkülésének okát. Például, ha fibromuszkuláris diszplázia okozza, a perkután angioplasztika jobb eredményeket biztosít. Ez magában foglalja egy speciális ballon behelyezését a femoralis artérián keresztül annak kinyitásához, majd egy stentet, amely az artériát kitágult állapotban tartja.

Ateroszklerózisban ez a módszer akkor hatásos, ha a szűkület a fő szárat érinti, és nem a veseartéria aortából való kijáratánál található. Más esetekben előfordul, hogy a plakett visszatér.

Kategória:

Kardiológia