- Félelem: ellenség vagy szövetséges?
- Meg tudsz barátkozni a félelemmel?
- Recept a félelem megszelídítésére
- Mikor érdemes pszichológushoz fordulni?
A koronavírus-járvány fenekestül felforgatta a világot. Több mint egy éve a megszokottól eltérően élünk – be kell tartanunk az egészségügyi szabályokat. A társadalmi és kulturális élet további intézkedésig szünetel, több időt töltünk otthon. Hogy állunk ebben az új valóságban? Egyesek számára ez a helyzet többé-kevésbé negatív hatással van a mentális egészségre. Leggyakrabban attól félünk, hogy harcolnunk kell! Megkérdeztük Maria Rygielska pszichológust, hogyan lehet a jelenlegi körülmények között barátkozni érzelmi "ellenségünkkel"!
Sokunk számára a szorongás csak az életünk része. Sőt, ez valójábantermészetes "harcolj, menekülj vagy fagyj" reakciója a szervezetnek valós veszélyhelyzetekben . Például, ha egy tigris üldöz minket, akkor szeretnénk, ha a félelem hatni kezdene, ami azt jelenti, hogy van eszünk a meneküléshez. A mindennapi életben azonban ez a félelem és szorongás zavarhat, még inkább a világjárványban.Maria Rygielska pszichológus szerint "a hosszú távú elszigeteltség a depressziót is elősegíti" . Tagadhatatlan, hogy a jelenlegi helyzet hatással van az interperszonális kapcsolatokra. Hiányzik a társasági élet – egyrészt találkoznunk kell barátokkal, rokonokkal, másrészt attól tartunk, hogy megfertőződhetünk a SARS-CoV-2 vírussal.
A BioStat Kutató- és Fejlesztési Központ által készített felmérés szerint70,4 százalék. a válaszadók közül panaszkodtak, hogy a világjárvány negatív hatással volt társadalmi életükre . 58,6 százalék szerint. a vizsgálatban résztvevők közül a COVID-19 világjárvánnyal kapcsolatos szabályok és korlátozások jelentősen befolyásolják lelki életüket. Érdemes tehát feltenni a kérdést, hogy egy járvány idején milyen kockázati tényezők válthatnak ki bennünk szorongást? Maria Rygielska pszichológus válaszol a serwisnikzdrowie.pl weboldalunknak adott interjúban. Véleménye szerint "leggyakrabban attól félünk, hogy megbetegszünk vagy meghalunk". -Félünk magunkért és szeretteinkért . Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a szorongásos zavarokon kívül ki vagyunk téve a depressziónak, amely az egyik leggyakoribb mentális betegség. A jelenlegi helyzetben nincs kapcsolat az emberekkel, azaz találkozás, személyes beszélgetés és testi kontaktusegy ölelés hozzájárulhat a betegség kialakulásához – magyarázta.
Félelem: ellenség vagy szövetséges?
Mivel a szorongás próbál úrrá lenni rajtunk ebben a nehéz, járványos időben, barátokká válhatunk-e valamilyen módon "ebben az érzelmi ellenségben"? Lehetséges? Minden érzelem, ahogy Maria Rygielska hangsúlyozta, "szükségünk van rájuk, és ezért nem osztjuk fel negatívra és pozitívra". -A félelemnek is be kell töltenie a funkciójátFeladata, hogy megvédjen minket a veszélytől. Természetesena szorongást megfelelő szinten kell tartaniJó, ha egy magas szikla szélén állunk szakadék fölött, megfelelő mértékű szorongást érzünk, mert ez mozgósítja a szorongást. test cselekedni. Ha nem éreznénk, ugrásra készen állnánk. De ugyanilyen mértékű szorongásra van szükség, amikor az etetőszékbe ülve mondjuk a függönyöket? Nem feltétlenül - ilyenkor a szorongás nem tölti be funkcióját, hanem csak nehezíti a feladatellátást - jegyezte meg a szakember. Maria Rygielska szerint„a félelem a szövetségesünk, de megfelelő szinten kell tartani.”
Meg tudsz barátkozni a félelemmel?
Mit tegyünk olyan helyzetben, amikor a félelem az ellenség, és nem engedi, hogy normálisan működjünk? Megbénít minket a legegyszerűbb tevékenységek végzésétől. A negatív, nyomasztó gondolatok hurkába zuhanás helyett érdemes olyan módszereket megvalósítani, amelyeknek köszönhetően kicsit megszelídíthetjük. Ahogy Maria Rygielska hangsúlyozta,„mindegyikünk más és más, és mindenki másképp kezeli a szorongást” . - Az érzelmeket nem érdemes elkerülni, a félelem átélése pedig normális és természetes. Vannak dolgok, amelyeket nem szabad tennünk, például nem a tünetekre összpontosítani a figyelmünket. Nem szabad elfelejteni, hogy minél inkább higgadtak akarunk maradni, annál inkább hiányozni fog nekünk. Ezután arra fogunk koncentrálni, hogy miért nem tudjuk elérni, ezáltal még több szorongást okozva. Érdemes ez idő alatt találni valami elfogl altságot, és átgondolni, hogy mivel és mivel töltöm ezt az időt.Jó tervezni valamit, hogy lefoglalja a figyelmedet- mondta Maria Rygielska pszichológus a serwisnikzdrowie.pl weboldalunkkal
Olvassa el még: Szorongás: okok. Miért érzek állandóan belső szorongást, és hogyan kezeljem?
Recept a félelem megszelídítésére
A szakember azt javasolja, hogy érdemes "van-e esélye megvalósulni a gondolataink által automatikusan generált legsötétebb forgatókönyveknek" . – Azt is jó átgondolni, hogy ebben a helyzetben mire vagyunk még képesek. Jót tesz nekem a túlzott aggodalom?következményei? - jegyezte meg Maria Rygielska. Beszédét folytatva a pszichológus megjegyezte, hogy " az egyik legjobb technika a szorongással való megbirkózásra, ha a figyelmet egy érdekes és kreatív tevékenységre irányítjuk
". - Tisztában kell lennünk azzal, hogy félünk felfogni gondolatainkat. Minél tovább koncentrálunk a szorongásunkra, annál inkább engedünk neki, és annál inkább erősödik. Ezért ahelyett, hogy befolyásolnák őket, érdemes valamire odafigyelni - például megnézhetsz egy filmet vagy olvashatsz egy könyvet - tette hozzá.Mikor érdemes pszichológushoz fordulni?
Vannak azonban, akik nem képesek maguktól megszelídíteni a félelmet. Mikor lehet hasznos a pszichológiai konzultáció? Maria Rygielska pszichológus hangsúlyozta, hogy"éri igénybe venni a pszichológus segítségét, ha érzelmeink, közismertebb nevén negatívak (beleértve a szorongást, szomorúságot is), testi tüneteket okoznak" . - Konzultálni kell, ha olyan tünetek, mint az álmatlanság, rémálmok vagy étvágyzavar két hétig fennállnak. Azok, akik öngyilkossági gondolatokat, önsértést, kényszert vagy produktív tüneteket (például hangot hallanak, nem igazán létező dolgokat vagy eseményeket látnak), keressenek fel pszichológust – jegyezte meg a szakember. Szerinte akkor javasolt a pszichológus segítsége, ha "a félelem akadályoz minket a normális, mindennapi működésben".
Bibliográfia:
- A járvány negatívan érinti a lengyelek pénzügyeit, társadalmi életét és lelki állapotát